Verebes István Budapesten, 1948. július 4-én született. Egy személyben színész, rendező, dramaturg, író, színházigazgató és műsorvezető is. 1973-tól az MTV munkatársa. Országos ismertségét a ’80-as években szerezte, amikor a Magyar Rádiónál kezdett dolgozni kabaréműsorokban, politikai témákat sem kerülve. Később a Heti hetes sztárja is volt. Jelenleg az MTV-n látható Nap-Kelte c. reggeli műsor műsorvezetője. Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1966-70. Életút: 1970-71 a 25. Színház, 1971-73, 1974-75 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1975-78 a miskolci Nemzeti Színház, 1978 a szegedi Nemzeti Színház, 1980-85 a Mikroszkóp Színpad, 1985-89 a Radnóti Miklós Színház tagja, színész, rendező, konferanszié, színműíró, dalszövegíró, propagandista, 1973-74 az MTV szerk., 1978-80 a Lapkiadó, majd az Ádám újságírója, 1989- a Rádió főmunkatársa. 1980-90 a Rádió Kabarészínháza szilveszteri műsorainak konferansziéja, 1991-93 a Komédium Színház, 1993-98 a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ig. Jászai Mari-díj (1983), Karinthy-gyűrű (1985), Veszprémi tv-fesztivál rendezői nagydíja (1985), Móricz Zsigmond-gyűrű (1996). Főbb szerepei: Moliére: Tartuffe, Pjotr Verhovenszkij (Dosztojevszkij: Ördögök), K. Müller (Görgey: Komámasszony, hol a stukker?), Cassius (Shakespeare: Julius Caesar), Benedek (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Papa (Szép: Vőlegény). Főbb rendezései: Füst M.: Máli néni, Szomory: Szabóky Zsigmond Rafael, Márton: Lepkék a kalapon, Kárpáti: Szingapúr, végállomás, Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit, Ebb-Kander: Chicago, Gray: Kicsengetés, Schisgal: Gépírók, Zsolt: Erzsébetváros, Wehner: és Tsa, Odze: Lordok Háza, Rostand: Cyrano de Bergerac, Gorkij: Éjjeli menedékhely, Brecht-Weill: Koldusopera, Molnár: A jó tündér, Csehov: Három nővér, Sirály, Shakespeare: Othello, Sok hűhó semmiért, Hamlet, Athéni Timon, Remenyik: Vén Európa Hotel, Örkény: Macskajáték. Megkérdeztük a híres művészt a macskákról.
-Volt már gyerekkorában is macskája?
-A nagymamámnak volt macskája, ő nagyon szerette. Ez még Budapesten volt.
-Most Bazitán él. Milyen macskái voltak eddig?
-Volt nekünk is egy macskánk, amit a házzal együtt kaptunk. Silvernek hívták, mert egy ezüstszínű, karthauzi macska volt. Nagyon érdekes volt a kommunikációnk, akár hányszor kiléptem a lakásból, mindig leszúrt engem. Mindig rám vicsorgott, ami azt jelentette, hogy megint nem adtál enni. Ilyenkor nekem mindig vissza kellett menni a házba. Természetesen mindig adtunk enni neki, ennek ellenére ő mindig elégedetlen volt. Nagyon édes állat volt. Egyszer csak a Silver eltűnt. Akkor már nagyon öreg volt. Mivel nem volt ivartalanítva, mindig időnként elment csajozni.
-Most is van macskája?
-Igen, egy közös macskánk van a szomszéddal. Egy mesterszakács a szomszédom. Vele és a macskájával is nagyon jóban vagyunk, pl. tegnap a mi lakásunkban töltötte az éjszakát a macska. A kutyánk a szomszéd macskával őrületes harcban áll. Az én kutyám kennelben van, a macska pedig odamegy pimaszkodni, a két kutyám őrjöngve ugat rá. Ezt a macska halálosan élvezi.
-Mondana egy vicces történetet a macskákról?
-A legérdekesebb történetet Bodrogi Gyula mesélte nekem. Neki kutyája és macskája is volt, akik állandóan verekedtek. Szinte ugyanúgy, mint a Frakk című rajzfilmben a vizsla a két macskával. Nagyon fiatalok voltak, mindig kergették egymást, pl. a macska felugrott a szekrény tetejére, a kutya ugatta, kergette, nem bántották egymást, csak mindig veszekedtek. Egyszer Bodrogi Gyula egyik éjszaka jött haza előadás után, nagyon halkan lépett be a lakásba. A legnagyobb meglepetésére a kutya és a macska összeölelkezve, a legnagyobb szerelemben aludta az álmát. Mikor felébredtek, észrevették a hazatérő gazdát, elkezdték egymást üldözni. Az egész buli csak a közönségnek ment, hogy mutassák a mozgékonyságukat.