1983-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán Nagy Miklós, aki 10 évig a József Attila Színház művésze volt, majd 1993-ban a Thália Szekere Színházi Alapítvány létrehozásában játszott szerepet. 1994-től a Ruttkai Éva Színház főrendezője és színművészeti igazgatója. Itt ír, rendez, játszik, szerepet, díszletet is készít. Rendezései közül szívesen emlékszik vissza a Kurvapecér, a Gázláng, a Hippolyt, a lakáj, a hölgy fecseg és nyomoz, a Kaktusz virága, a Tüzet viszek és a Mégis, kinek az élete című darabakra. Játszott és játszik a Kurvapecér, a Kaktusz virága, a Doktor úr és Mégis, kinek az élete című darabokban. Az előadás után szívesen mesél macskájáról.
-Kaposváron nőttem fel, mindig volt vendég macskánk a házunk körül. Gyerekkoromban, a suli után gyakran hoztam haza egy megszelídített macskát. A dédim egyszer azt mondta, hogy a háromszínű macska szerencsét hoz. Ez a mondat még ma is gyakran a fülembe cseng. Ezért fogadtam be egyszer egy háromszínű macskát, aki 1 évig velünk lakott. A Főiskola alatt és azóta is egy VII. kerületi emeletes bérház földszinti lakásában lakom. Ez a lakás nagymamám lakása volt, gyermekkoromban sok időt töltöttem itt, mindig volt macska a háznál, ugyanis nagymamám előszeretettel etette az udvari cicákat. 1993-ban befogadtam egy házi cicát, de inkább úgy gondolom, hogy a macska választott ki engem magának. Laca először az udvaron jött velem szembe, később ennivalóért hízelgett. Kapott is tejet és macskatápokat. Akkor kb. 2 éves lehetett a most is jó egészségnek örvendő kandúrom, aki nem is igazi lakásban élő cica. Ha kedve van, bejön időnként a lakásba, de van egy háza az udvaron, jól kibélelve, hogy télen is kellemes legyen. Még az ennivalóját is a házába kéri. Nem megy az asztalra, nem alszik velem az ágyban, de van azért egy macskaágya a lépcső aljában a lakásban. Laca nyugodt, ragaszkodó, komoly, kiegyensúlyozott férfiember. A környék nagymenő kandúrja, még így, 12 évesen is. Ha kollégák jönnek hozzám, elvonul, miután megnézegette őket. A színháznak van egy nyaralója Áporkán, ahova őt magammal szoktam vinni, amit nagyon élvez. Szóval így él két magányos férfi egymás mellett.