Eszenyi Enikő Csengerben, 1961. január 11-én született. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő (Én és a kisöcsém, A kaméliás hölgy, Liszt Ferenc élete,
Privát kopó, Cha-Cha-Cha, Boszorkányszombat, Az élet muzsikája (Kálmán Imréről), Megfelelő ember kényes feladatra, Eldorádó, Hanussen, Tanmesék a szexről, Eszterkönyv, Csapd le csacsi!, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, Halálutak és angyalok, Sztracsatella, Csajok, Szeressük egymást gyerekek!, Kontroll, Alterego, Overnigh, Utolsó jelentés Annáról, stb.) színházi rendező is és jelenleg a Vígszínház igazgatója. Tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol színésznőként szerzett diplomát 1983-ban. Mesterei Horvai István és Kapás Dezső voltak. A Vígszínházban töltötte két éves főiskolai gyakorlatát, majd 1983-ban oda is szerződött. Színészként számos fontos szerepet eljátszott már a drámairodalom remekműveiből, elsősorban Shakespeare nőalakjai közül Lady Annát, Lady Machbeth-et, Kleopátrát, Rosalindát, Violát, a Lear királyban pedig Cordéliát és a Bolondot. Emlékezetes alakításai között szerepel Szent Johanna (Shaw: Szent Johanna), Nasztya (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Blanche (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Margaret (Tennesse Williams: Macska a forró tetőn), Alison (Osborne: Dühöngő ifjúság), Nóra (Ibsen: Nóra), Lulu (Frank Wedekind: Lulu), Ranyevszkaja (Csehov Cseresznyéskert). Színészi munkáját  a szakma több előadásban is a legjobb alakításért járó díjjal jutalmazta. 1991-ben kezdett rendezni. Első bemutatójára a Budapesti Kamaraszínházban került sor, ahol Büchner Leonce és Lénáját állította színpadra, mely hét díjat nyert az 1991-es Országos Színházi Találkozón-köztük a legjobb rendezésért járó elismerést és a legjobb férfi illetve legjobb női főszereplőnek járó díjakat is-, és nagy sikerrel játszották további öt évadon keresztül. Következő évadban Marton László igazgató felkérésére a Vígszínház nagyszínpadán megrendezte A West Side Story-t, mellyel ismét elnyerte a legjobb rendezés díját. Következő munkája-Kleist Heilbronni Katicája-is hasonló szakmai- és közönségsikert aratott és elnyerte a legjobb díszlet és a legjobb jelmez díját, és az egyik színész munkáját a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjjal honorálták. Shakespeare-rendezéseinek első állomása a Pozsonyi Nemzeti Színház Ahogy tetszik című előadása volt, melynek bemutatójára 1996-ban került sor és ez elnyerte a Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztiválon a legjobb női- illetve férfi-főszereplőknek járó díjat és a legjobb rendezésért járó elismerést is. Öt évvel később, 2002-ben ismét jelölték erre a rangos díjra, az Antonius és Kleopátráért, amit a pozsonyi Nemzeti Színházban rendezett. A kétezres évek elején a prágai Nemzeti Színházban és a Vígszínházban is megrendezte a Sok hűhó semmiért című vígjátékot és Prágában színpadra állította a Tévedések vígjátékát illetve a Vízkereszt vagy amit akartok című műveket. Shakespeare-rendezéseinek fontos darabja az Othello, amit 2009 őszén mutatott be a Vígszínház, Eszenyi Enikő első igazgatói évadának nyitó- és programadó előadásaként. 2011 márciusában pedig az ő rendezésében mutatták be a Rómeó és Júliát, melyet azóta is sikerrel játszanak és már több mint 35.000 látták. Külföldi rendezői karrierjének folytatásaként 2003 őszén a prágai Bez Zábrádli Színházban megrendezte Örkény István Tóték című abszurdját, 2005-ben pedig Lope de Vegától A kertész kutyáját a prágai Nemzeti Színházban. Európai rendezői sikereinek köszönhetően meghívást kapott a washingtoni Arena Stage-től, ahol 2004 januárjában színpadra állította Brecht Egy fő az egy fő című drámáját. Külföldi munkái mellett fáradhatatlanul rendezett Budapesten a Vígszínházban, illetve a Pesti Színházban. A klasszikus drámairodalom remekművei közül színpadra állította Osztrovszkij Négy lába van a lónak, mégis megbotlik és Beumarchais Figaro házassága című drámáját, a kortársak közül pedig Grumberg Varrónők, Winterberg-Rukov-Hansen Az ünnep és Tracy Letts Augusztus Oklahomában című művét. Az Augusztus Oklahomában rendezése több szakmai elismerést illetve díjat kapott és sikerrel szerepelt a Pécsi Országos Színházi Találkozón. Kortárs drámák iránti vonzalmának jele, hogy 2011-ben megrendezte Simon Stephens Punk Rock-ját. Otthonosan mozog a zenés színházi műfajokban is. Az utóbbi pár évben két operettet is rendezett: a Bál a Savoybant a Budapesti Operettszínházban és a Marica grófnőt a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A legutóbbi vígszínházi rendezései közül a Hegedűs a háztetőn és A lovakat lelövik, ugye? nagy közönségsiker és kivívta a kritika elismerését is. Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. Filmes alakításaiért több szakmai- és közönségdíjat is magáénak tudhat. Önálló estjeivel pedig-melyből öt készült-országszerte nagy sikereket aratott. Eszenyi Enikő munkásságát nemcsak szakmai díjakkal és elismerésekkel, de több állami kitüntetéssel jutalmazták: a Jászai Mari-díj és az Érdemes Művész elismerés után 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, ami a legrangosabb magyar állami kitüntetés, 2007-ben pedig a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét. 2010-ben a Magyar Kultúra Nagykövetének választották. 2012 januárjában az Év Embere díjazottjai közé választották és elnyerte az Év Művésze 2011 díjat. 2009. február 1-jén a Vígszínház igazgatójának nevezték ki. Bizony nem gondoltam volna, hogy egyszer újságíró minőségemben fogok beszélgetni unokanővéremmel, Eszenyi Enikővel. Az ország egyik legnépszerűbb színésznőjének legendásan nagy az állatszeretete, természetesen voltak macskái is. Mancit én is jól ismertem, sőt vizsgáltam és oltottam fertőző betegségek ellen is. Beszélgetésünk alatt a művésznő macskájával kapcsolatos élményeit elevenítette fel.
-Már kisgyerek-koromban, Csengerben is voltak macskáink, nagyon szerettem őket. Azonban már fiatalon Debrecenbe kerültem, nagy emlékeim ezekről a macskákról nincsenek. A legnagyobb kedvencnek a története már Budapesten játszódott. Történt ugyanis, hogy kb. 12 éve Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy című regényének tv-filmadaptációját forgattuk. Én Marguerite Gautiert játszottam, aki az egyik jelenetben rosszul lett és elájult. A schnittben szerepelt 3 fiatal macska is, akik az elájult Margarethez mentek és elkezdtek mászkálni rajta. A 3 kiscica közül a 2 kandúrnak már addigra lett gazdája, a harmadikat, a nőstényt senki sem akarta befogadni, ezért szegényt el akarták engedni az erdőbe. Ezt már nem hagyhattam, így lett Manci, a kis szürke, cirmos nősténymacska az enyém. Kertes házba került, igen jó dolga lett. Ottléte alatt természetesen sok érdekes és ijesztő dolog történt vele. Történt például egyszer, hogy elvittük Debrecenbe és ott kiesett az ablakból (nem lett semmi baja), valamint bolhákat szedett össze. A helyi állatorvostól bolhaellenes készítményt kértünk, kaptunk is egy kis fiolát. Az oldatot felhígítva bekentük Mancit, aki ezt a mérgező szert lenyalta. Nagyon megijedtünk, Manci nagyon beteg lett, olyan volt, mintha epilepsziás görcsei lettek volna. Rögtön felhívtuk Dr. Horváth Ákos állatorvost, aki kezelte is Mancit, mi pedig egész éjszaka virrasztottunk vele, és Manci meggyógyult. Amikor Manci nagyobb lány lett, igen népszerűvé vált az utca kandúrjai között, sokszor ajándékozott meg minket kicsinyekkel. Ezeket szinte mindig elajándékoztuk, több színészkolléga is kapott kismacskát. Amikor már sokadszorra szült, és a kismacskákat nem tudtuk elajándékozni, Manci ivartalanítása mellett döntöttünk. Manci nagy vadász volt, rendszeresen fogott egereket, ezeket mintegy dicsekedve hozta haza, hogy látjátok, én mennyire ügyes vagyok. Sok-sok kolléga ismerte már Mancit, róla szlogenek terjedtek el, pl. ha Manci köhögött egyet, egyből azt mondták, hogy nézd már a kis kaméliás hölgyet (Marguerite Gautier tüdőbeteg volt), amikor szegény Manci autóbaleset áldozata lett. Az egész szinte érthetetlen volt, mert ő már csaknem 10 éve szabadon és biztonságosan járkált nagy területeken, soha semmilyen sérülést nem szenvedett. Annyira sajnáltuk Mancit, hogy azóta nincs is macskánk.