Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének
1/2000.(II.1.) sz. rendelete
az állattartás rendjéről
(EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a kerület sajátosságait figyelembe véve, más jogszabályok által nem szabályozott életviszonyok rendezése céljából a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.
Általános és értelmező rendelkezések
A rendelet hatálya
1.§
(1) E rendelet hatálya kiterjed a Ferencváros Önkormányzatának közigazgatási területén minden olyan természetes, jogi és nem jogi személyekre, akik a (3) bekezdésben meghatározott állatokkal rendelkezni jogosultak, az állat tulajdonosai, illetve akik az állatot, állatokat felügyelik (továbbiakban: állattartó).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Ferencváros közigazgatási területén működő:
a.) cirkuszra,
b.) állatkiállításra,
c.) vágóhídra,
d.) engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre,
e.) állatkórházra, állatklinikára, állatorvosi rendelőre, állatorvosi laboratóriumra,
f.) laboratóriumi kísérleti állattartásra,
g.) fegyveres testületek ( fegyveres erők, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közfeladatokat ellátó őrszolgálatok segítésére ) állattartására,
h.) Budapesti Közterület-fenntartó Rt. Ebrendészeti Telepre (továbbiakban: ebrendészeti telep).
(3) E rendelet szabályai szerint, - az állatvédelmi és állattartási, a környezet- és természetvédelmi, a közegészségügyi, továbbá az építésügyi jogszabályok betartásával, valamint az állampolgárok nyugalmának zavarása nélkül -, az alábbi állatokat lehet tartani:
a.) lakásban, kedvtelésből tartható állatot,
b.) őrző-védő kutyát,
c.) vakvezető kutyát.
2.§
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:
a.) nagyállatfajok (nagyállatok) : ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske, strucc,
b.) kisállatfajok (kisállatok):
- baromfi: tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb,
- házinyúl,
- prémesállat: nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc és görény.
(2) Lakásban, kedvtelésből tartható állatok:
a.) eb,
b.) macska,
c.) díszmadarak,
d.) díszhalak,
e.) hüllők ( kivéve: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM- FVM-NKÖM-BM e.rendelet hatálya alá tartozó veszélyes hüllők),
kistestű rágcsálók (aranyhörcsög, tengeri malac, egér stb.),
1kisállatok közül a házinyúl és a görény.
(3) Őrző-védő kutya: az az eb, amelyet magán vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.
(4) Vakvezető kutya: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el.
(5) Vadon élő állat: minden olyan állat, amelynek természetes életmódja az, hogy a természetben él és szaporodik.
(6) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt és arra alkalmas, a lakásban, illetve egyéb a lakáshoz tartozó melléképületben legfeljebb 8 napig tartott 3 db kisállat.
(7) Kutyasétáltatás: közterületen az állatnak pórázon - amennyiben szükséges szájkosárral -, történő vezetése.
(8) Kutyafuttatás: az állatnak póráz nélkül való szabadon engedése az erre kijelölt területeken.
(9) Közterületnek minősül minden olyan állami vagy önkormányzati, továbbá egyéb tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt része.
(10) E rendelet alkalmazása szempontjából közpark az egy hektárnál nagyobb területű zöldterület.
2 Intenzív kertvárosias lakóterület: építészeti egységet képező tömbtelkes, illetve úszótelkes telekcsoportra épült, kertes vagy kert nélküli, egy vagy többlakásos lakóépületek csoportja.
Többlakásos lakóépület: ha egy épületen belül kettő vagy több önálló lakás van.
1 Beiktatta a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 1.§ (1) bekezdése, hatályos 2000. VI. 23-tól.
2 Módosította a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 1.§ (2) bekezdése, hatályos 2000. VI. 23-tól.
(12) Lakás: az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz- ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
(13) Hatósági állatorvosi tevékenység: jogszabállyal az állami tevékenységi körbe vont tevékenység.
(14) Önkormányzati állatorvosi tevékenység: mindazon állategészségügyi tevékenység, amelyet a törvények és rendeletek az önkormányzat és a jegyző számára előírnak.
(15) Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségügyi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
(16) 1Kiszámíthatatlan természetű eb: e rendelet alkalmazása során az az eb, amelyik bármikor a támadás jelei (különösen: a felborzolt szőrzet, morgó hangjelzés, felhúzott, vicsorgó fogíny, tág pupillájú, bezöldült szemek) nélkül támad, illetve harap.
Az állattartás általános szabályai
3.§
(1) Az állattartó köteles az állattartás alatt folyamatosan betartani az állatvédelmi és állattartási, a közegészségügyi, a környezetvédelmi előírásokat és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától.
(2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni.
(3) Az állattartó köteles az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni.
(4) Az állattartó köteles biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.
(5) Az állattartó köteles állatai egészségének megóvása érdekében az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(6) Az állattartó köteles bármely okból történő lakásból kiköltözéskor vagy az ingatlan elhagyásakor, továbbá, ha az állattartó az állataira nem tart igényt haladéktalanul gondoskodni állatai elhelyezéséről.
(7) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről az örökös, ennek hiányában a hagyatéki ügyintéző gondoskodik haladéktalanul.
1 Beiktatta a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 1.§ (3) bekezdése, hatályos 2000. VI. 23-tól.
1A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat a 4.§-ban foglalt korlátozásokkal tartható.
2A kerület közigazgatási területén vadállat a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) Köm-FVM-NKÖM-BM e.rendelet alapján kiadott engedély szerint tartható.
3A hazánkban nem honos, továbbá a természetvédelem alatt álló állatok egyedi engedély alapján az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben meghatározottak szerinti feltételek között tarthatók.
4Az egészségügyi intézmények, továbbá az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek területén állatot tartani nem szabad.
5A gyermekintézmények területén az intézmény üzemeltetője (fenntartója) hozzájárulásával tartható állat.
6Az állattartást meg kell tiltani, ha:
a.) az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik,
b.) az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak,
c.) az állattartó az engedélyezettől nagyobb számú, eltérő fajú és fajtájú állatot tart,
d.) az állattartás a környék lakóinak nyugalmát zavarja.
A b.) és c.) pontban meghatározott esetben az állattartás megtiltása a szakhatóságok szakvéleménye alapján történik.
Gazdasági haszonállattartás
4.§7
(1) A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat a Gubacsi dűlő területén tartható.
(2) Lakóépületek 1 km-es körzetén belül nagyállatfaj nem tartható.
Lakásban, kedvtelésből tartható állatok
Az ebtartás szabályai
5.§
(1) 8A kerület közigazgatási területén intenzív kertvárosi lakóterületek többlakásos épületeiben, családi házaiban, illetve ezek udvarán, lakásonként
- az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb 1 db eb és egyszeri szaporulata 3 hónapos koráig tartható engedély nélkül.
1 Beiktatta a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 2.§-a, hatályos 2000. VI. 23-tól.
2,3,4,5,6 A17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 2.§-a a (8)-(12) bekezdések számozását (9)-(13) bekezdésre módosította, hatályos 2000. VI. 23-tól.
7 Módosította a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 3.§-a, hatályos 2000. VI. 23-tól.
8 Módosította a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 4.§-a , hatályos 2000. VI. 23-tól.
(2) 1A többlakásos, saját kert, illetve udvar nélküli lakóépületekben lakásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül – legfeljebb 1 db eb tartható.
(3) 2 Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb a polgármester külön engedélyével tartható az állattartással elsődlegesen érintett közvetlen szomszédok többségének – 75 %-ának - hozzájárulásával.
6.§
(1) Az ebet az állattartó úgy köteles tartani, - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon.
(2) Ha az eb harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű, akkor a telep, ház, lakás bejáratán szembetűnő módon a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az állattartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
(4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján és közös használatú udvarán tartani tilos!
7.§
(1) Közterületen ebet sétáltatni csak pórázon, harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet pórázon és szájkosárral szabad, kivéve ahol azt tábla tiltja.
(2) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére fel kell mutatni.
(3)3
(4) Az állattartó kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift, pince stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ez a rendelkezés kutyafuttatókra nem vonatkozik.
(5) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a Képviselő-testület a rendelet mellékletében felsorolt területeket jelöli ki. Ezeknek a területeknek a határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni (lehetőség szerint be kell keríteni). Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt terület határait ne hagyhassa el.
8.§
(1) Vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe jól nevelt és egészséges ebet az üzemeltető engedélyével lehet bevinni.
1 Módosította a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 4.§-a, hatályos 2000. VI. 23-tól.
2 Módosította a 26/2004. (IX.15.) sz. rendelet 1. §-a, hatályos 2004. IX. 15-től.
3 Hatályon kívül helyezte a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 7.§-a, hatálytalan 2000. VI. 23-tól.
(2) A vakvezető kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni:
a.) élelmiszert árusító üzletbe,
b.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, kegyeleti helyre,
c.) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe,
d.) diákszállásokba, munkásszállásba,
e.) uszodába,
f.) játszótérre,
g.) közparkokba, zöldterületekre, kivéve, ahol kijelölt kutyafuttató működik.
(3) A (2) bekezdés a.)- e.) pontjaiban leírt létesítményekbe, illetve ezek területén, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők, illetve tarthatók.
(4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos!
9.§
1
10.§2
(1)
(2)
11.§
Az ebek kínzásával, valamint a gazdátlan kóbor ebekkel kapcsolatban a hatóság az állatok védelméről szóló jogszabály alapján intézkedik.
Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás
12.§
(1) Az állattartó a 3 hónapos kort betöltött ebet köteles nyilvántartásba vétel végett az önkormányzatnál bejelenteni és bemutatni, valamint az eb elhullását, eltűnését, eladását, a tartás helyének 3 hónapnál hosszabb ideig tartó megváltoztatását vagy a végleges elszállítását a nyilvántartásból törlés végett a jegyzőnek bejelenteni.
(2) Az önkormányzat az eb részére számozott eb-igazolványt ad vagy a már meglévő eb-igazolványra a nyilvántartási számot rávezeti.
1 Hatályon kívül helyezte a 26/2004. (IX. 15.) sz. rendelet 2. §-a, hatályos 2004. IX. 15-től.
2 Hatályon kívül helyezte a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 7.§-a, hatálytalan 2000. VI. 23-tól.
Az állattartó állategészségügyi kötelezettségei
13.§1
14.§
(1) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok sértőivel szemben el kell járni. Amennyiben az állattartó az előző paragrafusokban foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását be kell tiltani.
(2) Az eb eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére, a jegyző végezteti el az ebrendészeti teleppel.
(3) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és elszállításáról a fővárosi önkormányzat gondoskodik.
(4) 2
(5) 2
A macskatartásra vonatkozó szabályok
15.§
(1) Többlakásos kertes családi házakban és annak udvarán háztartásonként 2 db macska fajtára való tekintet nélkül tartható engedély nélkül.
(2) Többlakásos épületekben és annak udvarán lakásonként 1 db macska tartható engedély nélkül.
(3) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelője köteles gondoskodni.
(4) A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
Egyéb, lakásban kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó rendelkezések
16.§
Ezen rendelet 2.§ (2) bekezdés c.)- f.) pontjaiban meghatározott állatok engedély nélkül tarthatóak.
1 Hatályon kívül helyezte a 26/2004. (IX. 15.) sz. rendelet 3. §-a, hatályos 2004. IX. 15-től.
2 Hatályon kívül helyezte a 26/2004. (IX. 15.) sz. rendelet 4. §-a, hatályos 2004. IX. 15-től.
Galambtartás
17.§
(1) 1A kerület közigazgatási területén galambot tartani a 4.§-ban foglalt korlátozással lehet.
(2) A kerület közigazgatási területén belül csak engedéllyel lehet vadon élő galambot befogni.
Szabálysértési előírások
18.§
(1)2 Szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
a.) a harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebre vonatkozó 6.§ (2) bekezdésében előírt figyelmeztető táblát nem helyezi ki,
b.) az eb bekerítetlen ingatlanon való tartására vonatkozó 6.§ (3) bekezdésében meghatározott előírást megszegi,
c.) az eb többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján és közös használatú udvarára a 6.§ (4) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegi,
d.) az eb sétáltatására és futtatására vonatkozó 7.§ (1) és (5) bekezdésében meghatározott előírásokat megszegi,
e.) a 8.§ (2) bekezdésében felsorolt ingatlanokba ebet beenged és bevisz,
(2) 3
A szabálysértési eljárás lefolytatására a kerületi önkormányzat jegyzője jogosult.
4
5 Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő 10.000,-Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
1 Módosította a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 5.§-a, hatályos 2000. VI. 23-tól.
2 Módosította a 32/2003. (IX. 08.) sz. rendelet 5. §-a, hatályos 2003. IX. 08-tól.
4 Hatályon kívül helyezte a 17/2000. (VI.23.) sz. rendelet 7. §-a, hatálytalan 2000. VI. 23-tól.
5 Módosította a 26/2004. (IX.15.) sz. rendelet 5. §-a, hatályos 2004. IX. 15-től.
Átmeneti és záró rendelkezések
19.§
(1) E rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül:
a.) a lakásban kedvtelésből tartható állatot tartók kötelesek az állattartási jogszabályokban előírt feltételeket megteremteni és olyan helyzetet teremteni, hogy az e rendelet előírásainak megfeleljen.
b.)1
(2) E rendelet hatálya alá tartozó eljárások során – kivéve a szabálysértési eljárást – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többszörösen módosított és kiegészített 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az állategészségügyről szóló 1995. évi XCVI. törvény, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet, a védett állatfajok védelmére és tartására kiadott 8/1998. (I.23.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet, valamint a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) Köm-FVM-NKÖM-BM e. rendelet szabályait kell alkalmazni.
(4)2 E rendelet 2000. március 1-jén lép hatályba.
(5)
1 Hatályon kívül helyezte a 17/2000.(VI.23.) sz. rendelet 7.§-a, hatálytalan 2000. VI. 23-tól.
2 Módosította a 32/2003. (IX. 08.) sz. rendelet 5. §-a, hatályos 2003. IX. 08-tól.
3 Hatályon kívül helyezte a 32/2003. (IX. 08.) sz. rendelet 5. §-a.
Kutyák futtatására kijelölt közterületek jegyzéke
1. Mester utca (Vágóhíd utcától a Lurdy Házig)
2. Tinódi utcai játszótér mellett (Vaskapu utca felőli oldalán)
3. Haller parkban (Mester utca felől kijelölt területen)
4. Aszódi téri parkban (Füleki utca felőli oldalán)
5. József Attila lakótelepen a Pest-Buda mozi épülete mellett (Börzsöny utca és Dési Huber utca kereszteződésénél)
6. József Attila lakótelepen az Üllői úton a Pöttyös utcai metró állomás mellett
7. Ferenc tér - Mester utca felé eső-, játszótér melletti, elkerített része.
A térkép a Közigazgatási Irodánál, valamint a Polgármesteri és Jegyzői Iroda Szervezési Csoportjánál megtekinthető.