Horváth Vet állatorvosi rendelők

Alapszabály

Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezete

A 2002. április 02. napján elfogadott alapszabály módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege

 

Alapszabály

 

A Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezete (továbbiakban Szervezet) közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg.


Általános rendelkezések

1.

A Szervezet neve: Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezete

Székhelye: 1092 Budapest, Knézich utca 4.

Telephelye: 1096 Budapest, Telepy utca 23.

Működése kiterjed Budapest IX. kerületének (Ferencváros) a területére.


2.

A Szervezet célja:
-a ferencvárosi kutyatartók és a kutyát nem tartók közötti távolság csökkentése;
-a kutyatartás könnyítése a IX. kerületben (olyan parkok kialakítása, melyek alkalmasak arra, hogy ott a kutyák póráz nélkül szabadon engedhetők legyenek, a kutyatartásra is vonatkozó önkormányzati állattartási rendeletben megfogalmazott feltételek javítása, az indokolt szigorítások támogatása és a kutyatartókkal történő megismertetése, önkéntes betartásuk elősegítése, az indokolatlan szigorítások módosításának kezdeményezése az önkormányzatnál);
-a köztisztaság biztosításának elősegítése (frekventált helyeken kutyabélsár-gyűjtőzacskók elhelyezése és ingyenes igénybevételi lehetőségük biztosítása a kutyatartók részére, pozitív kampány folytatása példamutatással, hirdetőtáblák elhelyezésével, újságcikkekkel a zacskók használatának érdekében);
-a kutyatartók tájékoztatása a kutyatartás közegészségügyi és környezeti kívánalmairól (újságcikkek megjelentetése, előadások szervezése).
-kutyakiképzés a Ferencvárosi Kutyakiképző Iskolában: A kulturált kutyatartást és a nem kutyások ellenérzésének és távolságtartásának csökkentését az engedelmes, helyesen viselkedő, megfelelően közlekedő, parancsszavakra hallgató ebek nagyban segítik. Megtanulják a kutyák a helyes utcai és tömegközlekedési eszközökön történő közlekedést, parancsszavakra való engedelmességet (behívás, ültetés, fektetés, felállítás, akadályugrás, lépcsőzés, apportírozás, stb.), megfelelő viselkedést. Igény esetén még őrző-védő kiképzést is kaphatnak. A kutya fogékonyságától függően kb. 3 hónap tanulás után egy bíró által minősített vizsgán vesz részt, ami után sikeres vizsga esetén oklevélben részesül;
-kerületi állatvédelmi célok elősegítése: gazdátlan kutyák védőoltásainak, féregtelenítéseinek, külső parazitaellenes kezeléseinek, állatorvosi kezeléseinek, etetésüknek, stb. megoldása, a jövőben ezeket az ebeket befogadó kutyamenhely létrehozása és üzemeltetése;
-szegényebb kutyatartók ebtartási költségeinek (védőoltások, féregtelenítések, külső parazitaellenes kezelések, állatorvosi kezelések, etetés, stb.) átvállalása.

A Szervezet céljának megfelelő közhasznú tevékenység A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) 9. pontja szerinti környezetvédelem.

A Szervezet e célokat nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, non-profit civil társadalmi szervezetként végzi.

A Szervezet határozatlan időre jön létre.

A Szervezet tagsággal rendelkezik, ezért a tagjain kívül más is részesülhet a Szervezet által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból. A szolgáltatások igénybevételének a módját a Szervezet nyilvános székhelyén történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

 

 

A tagság keletkezése, megszűnése

3.

A Szervezet minden tagja olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal a célok megvalósítása érdekében való közreműködésére és a tagdíj megfizetésére.

A Szervezet a tevékenységéhez szükséges pénzeszközöket elsődlegesen a helyi Önkormányzat által meghirdetett pályázatok elnyerése és az Önkormányzatok és más szervek által nyújtott támogatásokból kívánja fedezni. E célból megalakulását követően nyomban pályázatot nyújt be a Ferencvárosi Önkormányzathoz. Az éves tagdíj összegét a Szervezet tényleges anyagi helyzetének függvényében a közgyűlés határozza meg.


4.

A tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával.


5.

A kilépést írásban kell közölni a Szervezet valamelyik tisztségviselőjével.


6.

A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával kizárhatja a Szervezetnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.


7.

A Szervezet minden tagja egy szavazattal rendelkezik és részt vehet a Szervezet működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag, aki a jogszabályi feltételeknek megfelel, megválasztható.

A tagok jogosultak:
-a közgyűlésen részt venni és a döntéshozatalban közreműködni;
-a Szervezetben a tisztségviselők megválasztásában részt venni és tisztségviselőnek megválaszthatók;
-a Szervezet rendezvényein ingyenesen részt venni;
-a Szervezet tevékenységében közreműködni;
-a Szervezet vezetőihez kérdéseket intézni, a Szervezet tevékenységéről tájékoztatást kérni;
-a Szervezet tevékenységével kapcsolatos javaslatokat tenni.

A tagok kötelesek:
-a kulturált kutyatartást elősegíteni;
-nagytestű, vagy nem megfelelő viselkedésű kutyájukat pórázon vezetni és szájkosarat használni;
-a bélsárgyűjtő zacskókat használni, tüzelő szuka esetén az emiatt keletkező szennyezést eltakarítani;
-kutyájuk féregtelenítését elvégeztetni, a védőoltásokra elvinni;
-a Közgyűlés határozatait végrehajtani.


8.

A Szervezet tagja köteles a Közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni a szervezet céljai megvalósítása érdekében.


A szervezet szervei

9.

Legfőbb döntéshozó szerve: a Közgyűlés

Ügyintéző és képviseleti szerve: az Elnökség
Tisztségviselői:    Elnök
    Elnökhelyettes
    Titkár

Felügyelő szerve: Felügyelő Bizottság

A szervezet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet.
A Közgyűlés a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt az ok és cél megjelölésével írásban kéri vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A Közgyűlés a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, azzal a kivétellel, hogy a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásához, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges.

Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módosítása, a szervezet feloszlásának kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló és a költségvetés elfogadása. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az Elnökség munkájáról szóló éves beszámoló elfogadása is. Az alapszabály módosításához és a Szervezet feloszlásának kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata szükséges.

Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. Erre a körülményre az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban meg kell jelölni.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont), így a házastársa, az egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője, valamint a testvére, továbbá az élettársa, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyese, a házastárs egyenes ágbeli rokona és a testvére, valamint a testvére házastársa, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a szervezet célja szerinti juttatás keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A Közgyűlés döntéseiről való nyilvántartás vezetése a Titkár feladata, melyet úgy kell ellátnia, hogy abból megállapítható legyen a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve nyílt szavazás esetén személye.


Az elnökség

A Szervezet ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség.
A Közgyűlés 5 főből álló Elnökséget választ. Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők és további két megválasztott tag.
A Szervezet tisztségviselői az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár.
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozattal, oly módon, hogy először az 5 elnökségi tagot választja meg, majd a megválasztott elnökségi tagok maguk közül szótöbbséggel, nyílt szavazással választja meg az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár személyét.
A Közgyűlés az Elnökség tagjait és tisztségviselőit 5 évre, határozott időre választja.

Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség az ülésein hozott határozatokról jegyzőkönyvet vesz fel, a határozatokat évenként folyamatos sorszámmal látja el.

Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az Elnökség minimum 3 tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - ülésezik, amelyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az Elnökségi ülés nyilvános, azon bárki részt vehet.

Az Elnökség határozatát - ha jogszabály kivételt nem tesz - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § B.) élettársa a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a szervezet célja szerinti juttatás keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A Szervezet Elnökének feladatai:
-a Szervezet képviselete;
-a Szervezet tevékenységének irányítása a közgyűlés határozataiban foglaltak szerint;
-az Elnökség határozatainak végrehajtása;
-a határozatokról szóló nyilvántartás - határozatok könyve - naprakész vezetése;
-az Elnökség összehívása, a közgyűlés összehívása, napirendjének meghatározása;
-a Szervezet gazdálkodásának irányítása;
-a pályázatok elkészítése és benyújtása;
-minden olyan feladat elvégzése, melyet a Közgyűlés vagy az Elnökség számára előír.

A Szervezet Elnökhelyettesének feladatai:
-az Elnök akadályoztatása esetén a Szervezet képviselete;
-az Elnök akadályoztatása esetén az Elnök feladatkörébe tartozó munkák elvégzése;
-az Elnök tevékenységének segítése;
-az Elnökség által számára előírt feladatok ellátása.

A Szervezet Titkárának feladatai:
-a Szervezet iratainak kezelése, az adminisztratív teendők ellátása;
-a tagnyilvántartás vezetése;
-a számviteli bizonylatok összegyűjtése, rendezése és átadása a könyvelést végző részére;
-a Tagdíjak beszedése és a Szervezet bankszámlájára történő befizetése;
-a Szervezet pénztárosi teendőinek ellátása, amíg kívülálló személy megbízására nem kerül sor.

Az Elnökség további két tagjának feladatai:
-részvétel ez Elnökség ülésein, döntéshozatalában;
-az Elnökség által reájuk bízott feladatok elvégzése;
-közreműködés a Szervezet által benyújtani kívánt pályázatok elkészítésében;
-közreműködés a Közgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásában.

A Szervezet tisztségviselői feladatukat társadalmi megbízatásként látják el.

Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az érintettekkel 30 napon belül levélben közli, az ezen túli személyek a székhelyen - 30 napig - történő kifüggesztés útján értesülhetnek a döntésekről. Az Elnökkel történt előzetes egyeztetést követően a Szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet figyelembe véve az érintettek személyiségi jogait.
A Szervezet működésének a módját, a szolgáltatások igénybevételének a módját, valamint a beszámolói közléseket a székhelyén történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

 

A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság feladata a Szervezet alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel.
A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozattal, oly módon, hogy először a 3 felügyelő bizottsági tagot választja meg, majd a megválasztott bizottsági tagok maguk közül szótöbbséggel, nyílt szavazással választja meg a Felügyelő Bizottság Elnökét.
A Közgyűlés a Felügyelő Bizottság tagjait 5 évre, határozott időre választja.

A Felügyelő Bizottság Elnökét a Szervezet választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság Elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez a Szervezet vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előzőekben megjelölt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.

A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg.
A Felügyelő Bizottság döntéseit az érintettekkel 30 napon belül levélben közli, az ezen túli személyek a székhelyen - 30 napig - történő kifüggesztés útján értesülhetnek a döntésekről.
Az Elnök köteles a Felügyelő Bizottság által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
-a vezető szerv elnöke vagy tagja,
-a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
-a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
-az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.


A Szervezet jogképessége és képviselete

10.

A Szervezet önálló jogi személy. Képviseletét az Elnök és az Elnökhelyettes látja el, mindkét képviselő aláírási joga önálló.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

 

11.

Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség valamennyi döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, Közgyűlés esetén a levezető elnök és két hitelesítő tag.

A Közgyűlés levezető elnöke a Közgyűlés által hozott határozatokat köteles bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

A Szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.


A Szervezet gazdálkodása

12.

A Szervezet éves költségvetés alapján dolgozik.
Bevételeit elsősorban:

-önkormányzati támogatás
-magyar és külföldi jogi és természetes személyek adományai
-pályázatok alapján elnyert pályadíjak
-nyilvántartott tagok tagdíjai képezi.

A Szervezet iratait, bevételi és kiadásai bizonylatait a Titkár kezeli.

A bankszámla feletti rendelkezéshez két képviselő együttes aláírása szükséges.


13.

Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt könyvelői, pénztárosi teendők ellátásával - díjfizetés ellenében - megbízni. Amennyiben az Elnökség kívülálló személyt bíz meg a könyvelői, pénztárosi feladatok elvégzésével, úgy az a feladatát megbízási (vállalkozási) szerződés keretében látja el, az utasítási jogot a Szervezet Elnöke gyakorolja.

14.

A Szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Szervezet vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végezhet.


15.

A Szervezet működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti nyilvántartásokat kell vezetni és azokat a naptári év végén le kell zárni. A naptári év végével a képviselő a szervezet gazdálkodásáról a Közgyűlés számára beszámolót és a következő évre szóló költségvetést készít.

A Szervezet köteles a cél szerinti tevékenységéről, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A Szervezet a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célokra kell fordítania.

A Szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel, csak vagyona mértékéig vállal anyagi felelősséget. A tagok - tagdíj megfizetésén túl – a Szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Vegyes rendelkezések

16.

A Szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítás.)

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényei, valamint A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései az irányadók.

 

Budapest, 2011. június 30.

© 2020 Horváth Vet állatorvosi rendelők. Minden jog fenntartva.
© 2020 Horváth Vet veterinary clinics. All rights reserved.
honlapkészítés
crossmenu