Minden macska évente kétszer vált szőrzetet, függetlenül attól, hogy ideje java részét a lakásban vagy a szabadban tölti. A szőrzetváltás minden állatnál egyedi jeleket ölt. A téli szőrt egyes macskák már január végén elkezdik levetni, mások egészen április-májusig várnak vele. Néhány macskánál két hét alatt is lezajlik az egész szőrzetváltás, másoknál akár két hónapig is eltarthat. Körülbelül augusztus végén indul meg a téli bunda kialakulása, október végén, november elején a macska már teljes szépségében pompázik. Szőrzetváltás idején és minden egyes intenzív szőrápolás után a macska alaposan, gondosan megmossa magát, ennek következtében 1-2 nap múlva kis szőrlabdát fog kiöklendezni, a tisztálkodást köhögés is követheti. Azonban számos esetben a lenyelt szőrből összeálló szőrlabdák (szőrbezoárok) a gyomor- és bélcsatornát elzárhatják, emésztési zavarokat, obstipációt okozhatnak. Ha ellenben elég síkosak, a perisztaltika átjuttatja őket a gyomorszájon és a bélcsatornán. A szőroldó paszták hatóanyagai megakadályozzák a lenyelt szőrszálak összetapadását és ezáltal a szőrbezoárok keletkezését, a bélperisztaltika enyhe ingerlése által megelőzik a bélelzáródások keletkezését. Ezek elsősorban a hosszú szőrű (perzsa) macskáknak ajánlottak, de minden macskánál jótékony hatású. Idült bélgyulladások esetén a szőroldó paszták bevonó anyagai enyhítik a nyálkahártya izgalmát, értékes kiegészítő anyagokat, vitaminokat is tartalmaz. A szőroldó paszták rendkívül jó ízűek, az állatok szívesen megeszik, a nyúlaromának az állatok nem tudnak ellenállni, a gélt az állat talpára kell kenni, ahonnan az lenyalja. Adhatóak közvetlenül is vagy a táplálékba keverve.
A szőrzetváltás idején hosszú szőrű macskáknak adott B-vitaminok igen jó hatásúak az új bunda hosszát és minőségét tekintve. A szájon át adott oldatok, tabletták, paszták, táplálék-kiegészítők növényi olajokat, lazacolajat, omega-3-zsírsavat, esszenciális, többszörösen telített zsírsavakat, vitaminokat (A-, E-, D- és B-vitaminokat) és nyomelemeket (cink) tartalmaznak. Az omega-3-zsírsav csökkenti a koleszterin- és triglicerid szintet. A többszörösen telített zsírsavak (legfontosabbak a linolsav, linolénsav és az arachidonsav) fontos esszenciális anyagok a macskák részére, mivel azokat a szervezetük nem tudja előállítani. Jelenlétük az egészséges bőr és fénylő szőrzet kialakításához elengedhetetlen. Az A-vitamin hiánya bőrelváltozásokat okozhat. A többszörösen telített zsírsavak táplálékbeli növelése fokozza az E-vitamin iránti igényt. Már enyhe cinkhiány is feltűnik azáltal, hogy a bőr vagy a szőr állapotának romlása folytán rontja a macska megjelenését. A szájon át adott oldatokat, tablettákat, pasztákat, táplálék-kiegészítőket a macskák táplálékába keverve megetethetjük vagy közvetlenül beadhatjuk.

A macska inainak és izmainak bonyolultsága teszi lehetővé, hogy éles, tőrszerűen hegyes karmait kieressze és behúzza. Behúzott állapotban a karmok nem érintkeznek a talajjal, nincsenek szükségtelen megerőltetésnek kitéve. A karmok hossz- és harántirányban ívelt, oldalt lapos körömképletek, horogszerűen meghajló hegyekben végződnek, folyamatosan nőnek és kopnak. A macska fogaival gondozza a karmait, keresztülhúzza őket a fogai között, leharapja az eltompult karomhegyet, leszedi a külső, elöregedett réteget. A karmokkal egységet képeznek a rendkívül fejlett ujjpárnák, amelyek a karmok talpi felületére is ráterjednek. A karmon falat, talpat és karomhengert lehet megkülönböztetni. A falnak két oldalsó felülete van, ezek tompa élben találkoznak egymással. A talp keskeny, hosszant-tojásdad, szaruja száraz, morzsalékony. A karomhenger átmenet a bőr és a karom között. A karmok a macskában többféle funkciót töltenek be: az ugrás, a kapaszkodás, a zsákmányszerzés, a horgászás, az ásás, kaparás, alátámasztás és tapintás szervei. Lakásban tartott macska számára minden 3-4. héten szükséges a manikűr-pedikűr, valamint álljon kaparófa a macska rendelkezésére. A macskacsaládokban az idősebb nemzedékek kaparógyakorlatai valóságos szertartássá válnak. A fiatalabb kandúrt vagy a mennyasszonyként számba jöhető nőstényt a kandúr gyakran karmai fitogtatásával igyekszik elkápráztatni és hosszú perceken át dolgozik a szőnyeg vagy a fotel egy apró területén. Az ilyen demonstráció céljára mindig egyébként tiltott helyeket keresnek ki. A karmok vágására csak különleges, macska karomvágó ollót használjunk. A macskát vegyük ölbe, ha a talppárnáit megnyomjuk, a karmok előbukkannak. Csak a karom hegyét, az egész karom hosszúságának kb. 1/4-ét kurtítsuk meg. A belsőbb részeket semmiképpen sem szabad megsérteni.
A karom túlnövése szobában tartott, keveset mozgó és idősebb macskáknál fordul elő. Kezdetben csak szépséghiba, az állat kemény talajon járva kopog, súlyos esetben csúszkál. Továbbnövekedve a karmok madárkaromszerűen túlnőnek, belenőnek a talppárnába, ez már fájdalmat és fertőzés esetén talppárna-gyulladást is okoz. A túlnőtt karmokat speciális macska körömvágó ollóval vágjuk le. Néha előfordul, hogy a karom levágásakor az irharéteget megsértjük, ami erős és kellemetlen vérzést okoz. A vérzés csillapítható elektrokauterrel, Tonogén oldattal vagy Alumínium spray ráfújásával. Esetleg átkötést teszünk a lábra.
A karom leszakadása annak beakadása után következik be részlegesen vagy teljesen. Ez erős vérzéssel jár és talppárna-gyulladás forrása lehet. Ilyen esetben a bódított vagy altatott macska ujját mindkét oldalán befecskendezett Lidocain oldattal érzéstelenítjük, majd a karmot, illetve csonkját tőben levágjuk. A végtagot kötéssel fedjük, antibiotikummal kezeljük a macskát. A gyógyulás néhány nap alatt bekövetkezik, a karom később kinő.
A karmok fölött viszonylag gyakran észlelhető daganat, ami a karmokra is ránő. A lágyrész-daganatokat radikális kimetszéssel orvosoljuk, sajnos gyakran az ujjakat is amputálni kell műtétileg.

A világon az emberek között az allergia a hatodik leggyakoribb betegség. Macskáknál is nagyon gyakoriak a különböző allergiák során kialakuló viszketéssel járó bőrgyulladások. Az okok között szerepelhetnek bolhák, inhaláció (belégzés), ételek (fehérjék), kontakt-anyagok, egyéb rovarok, gyógyszerek, hormonok és baktériumok.
A vékony, szőrszegény bőrrel borított, combok közötti, ivari, hasi, mellkasi bőrterületek allergiás szenzibilizálódása a fekhely félantigén (haptén) természetű anyagainak (műszálas anyagok, gyapjú, más szövetetek, műanyagok, fürdetőszerek, szappan, sampon, háztartási tisztítószer, fertőtlenítőoldatok, savak, lúgok) ismételt kontakt hatására keletkezik. A bolhák távoltartására szolgáló szerves foszforsav-észterrel átitatott nyakörv is műanyagból készül. Előfordul (ha túl szorosan helyezik fel), hogy a nyakörv a bőrrel állandóan kontaktusban van, így allergizálja azt és ekcémát okoz. A bőr hiperszenzibilizációját a nyakörv műanyag alapanyaga okozza. Egyes műanyagok allergizáló hatását bizonyítja, hogy olyan macskákon, amelyek műanyag padozaton, takarón stb. fekszenek, a has alján vagy a kandúrok hereborék táján a nyakörvekcémához hasonló kontaktekcéma jelentkezik.
Tünetek: Az érintkező bőrterületeken kivörösödés, rajta göbök, felrakódások, esetleg hámhiányok tapasztalhatók, a szőr kihullik. Mivel az elváltozott bőr viszket, azt a macska rágja, lábaival kaparja. Ennek hatására hámhorzsolások és azok baktériumos befertőződéséből adódóan gennyes, pörkös, elszíneződött területek alakulnak ki (allergiás idült gennyes bőrgyulladás).
Kórhatározás: Az érintkezési (kontakt) hatás lehetőségének elemzése és annak megszüntetése nemcsak a kórhatározásnak, de a gyógykezelésnek is fontos tényezője.
Gyógykezelés: Gyulladás- és viszketéscsillapító injekció, tabletta és kenőcs, az idült, gennyes folyamatoknál antibiotikum is adható. A kiújulás körülményeinek megfigyelése fontos adatokat szolgáltat (helyváltoztatás).

Gyulladásos bőrbetegségek. A kórok károsíthat átlagos reakcióképességű vagy túlérzékeny bőrt. A bőr túlérzékenysége lehet immuneredetű vagy származhat fényérzékenyítő anyagoktól. A bőrgyulladás mechanikai, vegyi, táplálkozási/anyagforgalmi okokból jöhet létre. Oktanában nagy szerepet játszanak továbbá a bőr baktériumos, gombás, parazitás fertőzései. A gyulladás ráterjedhet a bőr mélyebb rétegeire és a szőrtüszőkre is. A bőrgyulladás lefolyása heveny és idült egyaránt lehet.
Nem gennyes bőrgyulladás. Ide soroljuk azokat a bántalmakat, amelyek keletkezésében baktériumok nem vagy csak csekély mértékben vesznek részt. Macskák bőrére izgató vegyszerek (háztartási tisztítószerek, savak, lúgok) kerülhetnek, amelyektől a szőr kihullik, a bőr kivörösödik, azon fekélyek, felrakódások jöhetnek létre. Az elváltozott területet, ha a macska rágja, vakarja, további károsodás éri és a folyamat mélyre terjed, elgennyesedik. Vékony bőrű macskák szőrtelen, festenyzetlen bőrén, ha azt átmenet nélkül erős napfénynek teszik ki, gyulladás alakul ki (napfény okozta bőrgyulladás). A bőr kipirosodása, fájdalmassága, pörkösödése főleg az orrháton, a szemhéjon, a füleken figyelhető meg. Sűrű bundájú macskák bőrén meleg, páradús napokon mutatkozik az ún. nyári ekcéma. A macskák minden előzmény nélkül kíméletlenül rágni, vakarni kezdenek lábukon, törzsükön körülírt területeket, ahol többnyire kerek, nedvező, később gennyesedő, fájdalmas, élénkpiros elváltozás alakul ki. A váladék összetapasztja a szőrzetet, és a nyári melegben gyorsan bomolva penetráns bűzt áraszt. Légyálcákkal való fertőződése sokszor előfordul.
A bőrredő-gyulladás gyakori olyan állatokon, amelyeknél fajtajellegükből adódóan bőrredőik egymásra borulnak, tapadnak és ezért nem tudnak szellőzni. Kialakulhat az ajak, a nemi szervek, a farok bőrredői között. A gyulladás bekövetkezhet azért is, mert a macskák sokszor megmagyarázhatatlan okból bőrüket vakarni, dörzsölni, rágni kezdik. Lehetséges, hogy ilyenkor a macskák életkörülményeinek kedvezőtlen változása áll az oktan hátterében és a macskák ezzel a magatartásukkal akarják a figyelmet felhívni magukra.
Gyógykezelés. A kontakt- és a napfény okozta bőrgyulladás az ok kiküszöbölése után elmúlik, a bőrredő-gyulladás esetében pedig csak sebészi megoldás segíthet. Minden esetben hasznos a beteg bőrterület kíméletes letisztogatása és a kivakarástól való óvása, szükség esetén védőgallér felhelyezésével. A viszketegséget, ha nincs vagy nem nagy a gennyesedés veszélye, gyulladáscsillapítóval is csökkenteni lehet. Nyugtató is javasolható.
Gennyes bőrgyulladás. A gennyesztő csírák elszaporodásához és a bőr mélyebb rétegeibe való behatolásukhoz a bőr ellenálló képességét gyengítő tényező közrejátszására van szükség, ez utóbbi lehet a fiatal kor is.
A gennyes-hólyagos bőrgyulladás néhány hónapos állatokban fordul elő. Gyakori a kis állatok legyöngültsége parazitózis miatt vagy fertőző betegség átvészelése után, esetleg táplálásuk, elhelyezésük kifogásolható. A betegségre apró, gennyes hólyagok, kiütések a jellemzők, amelyek a vékony, szőrtelen bőrön jönnek létre. A hólyagok felfakadása után tartalmuk pörkké szárad, alattuk nedvező kimaródások mutatkoznak. A folyamat körkörösen terjed, és a későbbiekben nagyobb, összefüggő, térképszerű rajzolatok láthatók a macska bőrén. Elhanyagolt esetekben 1-2 cm átmérőjű, gennyes fekélyek is keletkeznek. A bőrbetegség különben többnyire jóindulatú, a macskák megerősödésével spontán is gyógyulhat.
Mélyre terjedő, gennyes bőrgyulladás nagy testű, elhízott egyedekben gyakori, ha fekvőhelyük kemény, érdes felületű (felfekvés). A kiálló testrészeken, ahol a bőr közvetlenül a csontra fekszik, a bőr megkeményedik, és azon gennyes sebek keletkeznek.
Gyógykezelés. A kórok kiküszöbölése és a macskák ellenálló képességének javítása áll előtérben. Szükség van gondos helyi bőrkezelésre, amely a beteg terület kíméletes, időnkénti letisztogatásából és nyugtató, fertőtlenítő hatású oldat, kenőcs felhelyezéséből áll. Súlyos esetben antibiotikumkúra alkalmazására kell sort keríteni. A bőrt a kivakarás ellen gallér nyakon való rögzítésével kell védelmezni.

A betegség emberre és egyéb emlősállatokra is veszélyes a macskákon kívül, így zoonózisnak minősül. Macskákban gombás bőrbetegséget, tarlósömört, okoz a Microsporon canis és a Microsporum gypseum (microsporiasis), továbbá a Trichophyton mentagrophytes (trichophytiasis), ritkán más gombafajok is. A kórokozók egymáshoz hasonló bőrelváltozásokat hoznak létre. Macskán nagyon ritkán a Trichophyton gallinae elszaporodása miatt a tarlósömörtől eltérő bőrtünetekkel járó kosz (favus) is előfordulhat. A fertőződés beteg állattal való közvetlen érintkezéssel vagy a gombaspórákat átvivő ragályfogó tárgyakkal (pl. ruha, fekhely, kozmetikai eszközök, cipőtalp, stb.) jön létre. Elszaporodni azonban csak a bőr védekező mechanizmusának jelentős romlása esetén képesek, ami főleg fiatal macskában fordul elő, ha azokat nedves, sötét helyen tartják, rosszul táplálják és ápolják vagy ha a kölykök immunhiánnyal születnek. A gombák a bőr elszarusodott rétegét támadják meg, a szőrszálak kihullanak, kitöredeznek (tarló keletkezik), anyagcseretermékeik pedig gyulladásos reakciót váltanak ki. A tarlósömörre a nagyjából kerek, szőrhiányos elváltozások hívják fel a figyelmet. A területen a bőr korpázik, kipirul, de általában nem vagy csak kevéssé viszket. A tarlósömör ismétlődése, hosszabb fennállása esetén viszont a bőr allergizálódhat a gombákkal szemben, ami ellentétben az előbbivel, erős viszketéssel és az allergiás bőrgyulladás más jellemzőivel jár. A betegség pusztulás formája gennyesztő baktériumok hatására következik be, és ilyenkor a kezdeti tünetek helyett göbök, gennyes csomók keletkezését észlelhetjük. A másodlagos Staphylococcus és egyéb baktériumok okozta fertőzések következtében gennyes bőrgyulladás is kialakulhat az elváltozások helyén. Súlyos esetben a karmok megbetegedése is megfigyelhető, ilyenkor a karmok rendellenesen növekednek, szürkéssárgásan elszíneződőek, felrostozódnak és morzsalékonyak. Kosz esetén nagyrészt gombafonalakból képződött, pajzsszerű, csésze alakú, 1-2 cm átmérőjű képződmény emelkedik a bőr felszíne fölé.
A tipikus esetekben a betegséget megtekintéssel is lehet diagnosztizálni. A bőrkaparék- és szőrminta mikroszkópos vizsgálata és a gombatenyésztés biztos kórjelzést ad. A sikeres terápia alapja a kórokozó gomba izolálása és gyógyszerérzékenységének megállapítása.
A gombás elváltozások többsége a macskák életkörülményeinek javítása, bőrük átnedvesedésének megakadályozása után gyógyul. A kis kiterjedésű, jól körülhatárolt heveny elváltozások jól kezelhetőek helyileg alkalmazott gombaellenes (antimikotikus) szerekkel, pl. oldat, sampon, kenőcs, hintőpor. A különböző oldatok meghatározott arányú hígítását legalább 4-5 alkalommal dörzsöljük be a bőrbe a szőr növekedésével ellentétes irányban. Hosszú szőrű macskákat a kezelés előtt ajánlatos megnyírni. Szisztémás kezelésre (pl. grizeofulvin kúra), csak igen ritkán van szükség. A nagy bőrfelületeket érintő idült gombás bőrelváltozások kezelése esetén a helyi terápia mellett általános gyógykezelés is szükséges. Erre a célra tablettákat is igénybe vehetünk. Forgalomban van a Microsporum canis okozta fertőzés megelőzésére és gyógykezelésére a Biocan M vakcina. A macskák 2-3 hetes időközzel végzett kétszeri oltása 1 éves védelmet nyújt a kórokozók ellen. A tünetmentes, de a fertőzést hordozó egyedek is megszabadíthatók a kórokozóktól a vakcina segítségével.

A nem gyulladásos bőrbetegségek. Ide sorolhatóak a veleszületett, az endokrin, valamint az anyagforgalmi eredetű bőrbetegségeket. A betegségek oktanában gyulladásos folyamatok nem meghatározóak, azok inkább csak szövődményként csatlakoznak az eredeti bajhoz.
Kopaszság, szőrhullás. A kopaszság egyes macskafajták fajtajellege, más esetekben genetikai defektus következménye a veleszületett kopaszság. A macskák foltokban, vagy teljesen lekopaszodhatnak endokrin zavarok, citosztatikumokkal való kezelés, radioaktív besugárzás miatt.
Seborrhoea. Krónikus bőrbetegség, a bőr zsíros degenerációjával, az elszarusodás zavarával, pikkelyezésével. A jelenség oka nem ismert pontosan. A másodlagos (tüneti) seborrhoea több bőrbetegség, mint a pyoderma, allergiás bőrgyulladás, gombás, parazitás bántalmak velejárója. Az elsődleges (veleszületett) seborrhoea öröklött betegség, amely többnyire az alom mindegyik tagját érinti. A kölykök bőrének egész felülete korpázik, pörkökkel borított, bűzös. A beteg bőr gennyes fertőződése hamar bekövetkezik. A betegség nem gyógyítható. Legjobb az átörökítésben szerepet játszó szülőket a továbbtenyésztésből kizárni.
Endokrin oktanú bőrelváltozások keletkeznek valamely belső elválasztású mirigy működészavara következtében. Ezek a betegségek: a) idült lefolyásúak, b) szimmetrikus területeken a szőr kihullik, a bőr pigmentlerakódás miatt elfeketedik, c) viszketés csak másodlagos bőrbetegség fellépése esetén tapasztalható, d) a seborrhoea gyakori következmény. Macskákban endokrin oktanú bőrbetegség legtöbbször a pajzsmirigy, valamint a nemi mirigyek rendellenessége miatt jön létre.
Esszenciális tápanyagok hiánya okozta bőrbetegségek. Az átlagosan táplált, pl. vegyes házi koszton tartott macska elesége többnyire bőségesen tartalmazza mindazokat a vitaminokat, aminosavakat, mikroelemeket, amelyek a bőr egészséges életműködéséhez szükségesek. Jelentősége inkább csak a cink- és a telítetlen zsírsav-hiánynak lehet. Cinkhiány oka lehet a fém felszívódásának öröklött, genetikai eredetű zavara. Romlik a cink reszorpciója idült bélgyulladásban, malabszorpciós szindrómában is. A leggyakoribb ok azonban a kalcium és/vagy a D-vitamin túladagolása kölyök macskáknak, mert ez gátolja a cink értékes ülését a szervezetben. A cinkhiány főleg gyorsan fejlődő, nagy testű növendék macskákban okoz b6rtüneteket. Az elváltozások lényege az elszarusodás zavara, a hyperkeratosis. A beteg bőr aztán gyorsan és könnyen fertőződik gennyesztő baktériumokkal, azon pyoderma alakul ki. Telítetlen zsírsavak hiánya ritka betegség. A megavasodott macskatápokban fogyhatnak meg az esszenciális telítetlen zsírsavak annyira, hogy hiányuk áll elő a macska szervezetében. A következmény seborrhoea, viszketegség, nedvező bőrgyulladás, szőrhullás. A bőr ellenálló képességének romlása másodlagos fertőzések számára teremt kedvező lehetőséget.

Allergiás bőrgyulladás alatt értjük a macska szervezetének rendszerint veleszületett érzékenységét bizonyos, főleg inhalációval, esetleg szájon át a szervezetbe került allergénekkel szemben. Az allergiás macska többnyire 2-4 éves korában betegszik meg erős viszketegséggel járó allergiás bőrgyulladásban, amely aztán egész élete során végigkíséri.
Az allergiás légzőszervi megbetegedéseket (szénanátha, asztma) belélegzett allergizáló faktorok (pl. a parlagfű vagy más növények pollenjei) okoznak. Az allergénekkel gyakorlatilag minden, az azonos területen élő személy kapcsolatba kerül, betegséget azonban csak azokban vált ki, akik az allargénnel kapcsolatos öröklött, allergiás diszpozícióval rendelkeznek. Az allergént a macskák belélegzik. A gyulladásos bőrbetegségek egyik jellemző tünete a viszketés. Bőrbetegségekben a helyi vagy általános viszketés, mint különösen feltűnő tünet, gyakran áll előtérben. A viszketés csillapítása történhet az ok felderítésévei és annak kiküszöbölésével. Sokszor azonban csak tüneti kezelésre van mód. A tüneti kezelést csak az ok megállapítása után szabad elkezdeni. Ha ugyanis a viszketést gyógyszerekkel elnyomjuk, akadályozzuk az alapbetegség helyes kórhatározását.
A belélegzési allergiás bőrtüneteket a növényzet pollenjei, gombaspórák, továbbá a lakás emberi és állatokból származó haj-, szőrzet-, hámtörmelékeket tartalmazó pora idézi elő a leggyakrabban. A betegségre jellemző az intenzív vakarózás, a primer bőrelváltozások hiánya, a bőrtünetek a vakarózás, harapdálás következményei. Szezonális jellegű a kórforma, az esetek száma nyáron, a pollenkiáramlás idején nagyon megszaporodik. Az inhalációs bőrgyulladás gyanúját az allergiateszt erősíti meg.
A táplálkozási eredetű allergiás bőrgyulladás oka, hogy a bélnyálkahártya bizonyos ételfélék (tej, tojás, hal) fehérjéit átereszti, ezzel lehetővé válik, hogy azok a szervezetben allergénként viselkedjenek. A táplálkozási allergiás bőrgyulladás pl. csalánkiütés tüneteiben jelentkezhet, amely gyorsan, esetleg perceken belül alakul ki. A korábban teljesen egészségesnek látszó macska a fej bőre a vérsavó kilépése következtében megduzzad és ez a macskának eltorzult kinézést kölcsönöz (vízilófej). Az elváltozás legtöbbször jóindulatú és órákon belül, minden következmény nélkül elmúlik.
Gyógykezelés. A viszketés és csalánkiütés elhárításának/megelőzésének alapvető feltétele a kiváltó ok, az allergénhez való jutás meggátlása. Szóba jön a macska tartózkodási helyének megváltoztatása, pl. a nyaralóból hazavitel vagy megfordítva, amelytől olykor látványosan megjavul a macska állapota. Ha ilyenre nincs lehetőség, a kezelés nehéz/sikertelen. Gyulladáscsillapító kúrával, ha az ok kiküszöbölése nem lehetséges, csak átmeneti javulást lehet elérni.

Egyéb allergiás bőrgyulladások
A bolhaallergia. Gyakori, hogy a macska szervezete allergiásan áthangolódik a bolhanyállal, mint allergénnel szemben, és ismételt bolhacsípésekre bőre gyulladásos reakcióval válaszol. Főleg a nyár végén, ősz elején fordul elő. A bőrelváltozások tipikus helye a hát bőre, függetlenül a bolhacsípések helyétől. A megbetegedett területeken a bőr kipirul, nedvezik, pörkösödik, másodlagos fertőződés miatt gennyesedik. Az elváltozott részt a macska nyalja, vakarja. A bőrgyulladás néhány hét alatt javul. Gyógyul, de kiújulásra vagy idültté válásra hajlamos, aminek következtében a bőrön heveny, idült, megvastagodott, ráncokat vető vagy éppen gyógyulófélben lévő helyek találhatók egymás mellett.
Gyógykezelés. Alapfeltétel a bolhák irtása, az allergizált macska megóvása akár egyetlen bolhacsípéstől is, ami nehéz, gyakorta megoldhatatlan feladat. Az elváltozások tüneti kezelése, a viszketés és az allergiás folyamat csillapítására gyulladáscsillapító alkalmazása sikeres beavatkozás mindaddig, amíg a macskát újabb bolhainvázió nem éri.
Kontaktallergia. Főleg a szőrtelen bőrterületek allergizálódnak, ha műszálas anyagokkal vagy gyapjúval, esetleg más szövetekkel kerülnek érintkezésbe. Érzékenyítheti a macska bőrét szappan, sampon, háztartási tisztítószer is. Gyakori, hogy a macskák a nyakukra helyezett bolhaölő vegyszerrel impregnált műanyag övtől kapnak allergiás bőrgyulladást. Az elváltozások hevenyek, a bőr kipirosodik, kifekélyesedik, nedvezik, viszket, ahol allergizáló tárggyal az találkozott, emellett még főleg a nemi tájékon, a hereborékon, a mancsokon. A megoldás az immunreakciót okozó anyag felismerésével és kiküszöbölésével érhető el. Kétes esetekben a macskát a megszokott tartózkodási helyéről egy időre, ha lehet, ajánlatos elszállítani. A bőrgyulladás, ha azt valóban kontaktallergia idézte elő, erre frappáns módon, gyorsan elmúlik.
Autoimmun-allergia. Az immuntolerancia károsodása esetén a szervezet saját fehérjéi ellen termel ellenanyagokat. Ez a mechanizmus ritkán a macskák allergiás bőrbetegségeinek keletkezésében is szerepel. A diagnózis csak a bőrmetszet szövettani feldolgozásával tehető biztossá. A tünetek folyamatos, állandó gyulladáscsillapító adásával szüntethetők meg, a kezelés leállítására viszont azok kiújulnak.
A külső hallójárat gyulladása. A külső hallójáratot borító bőr gyulladása a macskák leggyakoribb betegségeinek egyike. A betegségre hajlamosít a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, amik a fül öntisztulását, szellőzését gátolják. A bőségesen termelődő és pangó fülváladékból, ha ahhoz még víz is kerül, felszabaduló bomlástermékek károsítják a hallójárat bőrét, és kedvező lehetőséget teremtenek baktériumok és gombák elszaporodásának. Gyakori az is, hogy a váladék felhalmozódás allergiás folyamat részeként jelentkezik. A kóroktanhoz tartoznak a hallójáratba jutó idegen tárgyak. Súlyosbítja a helyzetet és a gyulladás fenntartója a fej gyakori rázása, dörzsölése, ezen kívül a fül szükségtelen, mechanikus, szakszerűtlenül végzett tisztogatása is. Előfordul, hogy a betegség hátterében rühatkák elszaporodása áll, esetleg élesztőgombák szerepe mutatható ki. A külső hallójárat bőre, bármi, a megbetegedést megindító tényező jelentkezése esetén, allergiássá válik. Ez annyit jelent, hogy már csekély behatásra újra és újra gyulladásba jön, tartósan megnyugodni nem tud, ilyen esetekben a gyulladásnak csak fellobbanó és csillapodó stádiumairól beszélhetünk. A betegségre a macska fej- és fülrázása hívja fel a figyelmet. Egyoldali megbetegedésben a macska a fejét a beteg oldal irányában oldalt tartja, menés közben a beteg oldal felé dől, kanyarodik. A hallójáratból váladék szivárog, amely a szőrzetre tapad, szennyezi azt. A bomló váladék sokszor már messziről érezhető, átható bűzt áraszt. A fül tövét nyomással vizsgálva fájdalom váltható ki, és a viszkózus váladék az összenyomás utáni felengedéskor jellegzetes hangot hallat. A hallójárat bőrének állapotáról fültükrös vizsgálattal győződhetünk meg. A heveny betegség hosszas fennállás, ismétlődés esetén könnyen válik idültté. A bőr megvastagodásával járó krónikus betegség teljes meggyógyítására a kilátások nem jók.
Gyógykezelés. Fontos lenne a hajlamosító tényezők elhárítása/csökkentése. Ennél könnyebb megoldani, hogy a hallójáratba ne kerüljön víz. Jók a gyógyulás kilátásai akkor, ha a betegséget idegen tárgy (toklász), vagy rühatkák okozták, és az okot sikerült kiküszöbölni. A fül kitisztítása ellentmondásos kérdés. A fül bőrének vattapamattal való dörzsölése egyrészt a bőrelváltozások súlyosbodását idézheti elő, másrészt a gennyes, bomló váladékkal kitöltött hallójáratba sokszor még gyógyszereket sem lehet bevinni. A legjobb eredményt olyan fülcseppek alkalmazásától látták, amelyek a gennyesztők ellen antibiotikumot, a gombák ellen pedig antimikotikumot tartalmazott.