Horváth Vet állatorvosi rendelők

Idegrendszeri és érzékszervi betegségek

Macskák kötőhártya-gyulladása és külső hallójárat-gyulladása

A macskák leggyakoribb szembetegsége a kötőhártya-gyulladása. Ha a gyulladás során termelődött váladék savós, könnyszerű vagy nyálkás, akkor kötőhártyahurutról, egyéb esetekben kötőhártya-gyulladásról beszélünk. Leggyakoribb formái a következők:
-Heveny kötőhártya-hurut. Okai között szerepelhetnek szembe került idegen testek (pl. rovarok), a szemhéj hibás befordulása (entropium), a szemhéj hibás kifordulása (ectropium), a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása (trichiasis, illetve districhiasis), mint mechanikai okok, kémiai anyagok (pl. enyhébb savak, illetve lúgok), vitaminhiány (pl. A-vitamin hiány), vírusos fertőző betegségek (pl. Herpesvírusos és Calicivírusos macskanátha), illetve erős napfénysugárzás. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas. A macska belső szemzugának tájékán nyálkás-hurutos váladék jelenik meg, ez csorgót alkothat. A szemrés a normálisnál szűkebb. A szembe került idegen testeket haladéktalanul el kell távolítani. Egyéb esetekben a kiváltó kórokok kiküszöbölése és szemcseppek felhasználása szükséges.
-Idült kötőhártya-hurut. Ugyanazok a kórokok idézik elő, mint a heveny kötőhártyahurutot, hatásuk azonban intenzívebb és tartósabb. A kötőhártya mérsékelten kipirult, a duzzanat enyhébb fokú és tömött. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hosszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szemcseppeket, illetve szemkenőcsöket gyakran változtatni is kell.
-Tüszős kötőhártya-gyulladás. Általában az idült kötőhártyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tartós mechanikai hatások, por vagy füst idézik elő. A kötőhártya alatti nyiroktüszők (folliculusok) megduzzadnak. A kötőhártya kipirult, megvastagodott. Fokozott a könnyezés, a macska vakarja, dörzsöli a szemét. Gyógykezelés hasonló az idült kötőhártyahurutnál leírthoz. Súlyosabb esetben előzetes érzéstelenítés után a nyiroktüszőket kaparókanállal eltávolítjuk.
-Gennyes kötőhártya-gyulladás. Gennyesztő baktériumok okozzák. Kialakulhat allergiás alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegentestek előidézte sérülés és fertőzés következtében jön létre. A kötőhártya élénkvörös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül. A bántalmat súlyos fénykerülés és fájdalmasság kíséri. Súlyosabb esetben általános tünetek is megfigyelhetőek (láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság). Idegentestek okozta gennyes kötőhártya-gyulladás esetén az idegentestet haladéktalanul eltávolítjuk. Antibiotikumos kezelést helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban általános tünetek léptek fel, akkor tabletta vagy injekció alkalmazása is szükséges.
-Álhártyás kötőhártya-gyulladás. Okai között szerepelhetnek maró hatású vegyszerek (leggyakrabban oltott mész), forró füst vagy folyadék. Létrejöhet gennyesztő baktériumos fertőzés után, illetve súlyos A-vitamin hiány következtében. A kötőhártya felületén vékonyabb, könnyen leválasztható álhártyák találhatóak. Ezek az álhártyák hosszan elhúzódó esetben az alappal szorosan összefüggenek és nehezen eltávolíthatóak. A vegyszereket azok természetével ellentétes savval, illetve lúggal közömbösítjük. Minden egyéb esetben az alapbetegséget gyógykezeljük.
külső hallójárat bőrének gyulladása viszonylag gyakori betegség macskáknál is. A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, valamint a fürdetés után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik. A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, gennyesztő baktériumok jutnak szerephez. Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak. Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás, karmolás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás. Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák. Jellemző tünet, hogy a macska nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli. Ha a külső hallójárat-gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a macska a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas. A fültükörrel végzett vizsgálat során enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek. A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk. A parazitás vagy gombás oktanú gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony gyulladáscsökkentő szer megfelelő viszketésellenes fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.

Mindig talpra esik a macska?

Mindenki ismeri a macskák bámulatos egyensúlyérzékét. Nagyon könnyen sétálnak a macskák a háztetőkön, a hosszú kerítések tetején, ugranak fel viszonylag magas szekrényekre nagy biztonsággal és szinte művészként érkeznek talpra még magas helyekről is. A magyarázat abban rejlik, hogy a macskák izmai elképesztően reagálnak az állat érzékszerveiből (szeméből és a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszervből) az agy közvetítésével érkező, hihetetlenül érzékeny ingerekre. Miközben a macska lefelé zuhan a levegőben, szeme és belső fülének egyensúlyszerve folyamatosan informálják agyát a fejének a földhöz viszonyított helyzetéről. Mihelyt a macska fejének helyzete valamilyen okból, például az esési sebesség növekedésének következtében megváltozik, ez hatást gyakorol a belső fülben lévő egyensúlyszervre. Az egyensúlyszervben lévő kristályok és folyadék elmozdul, ezt a tapintó szőrök érzékelik. Az agy ezredmásodpercek alatt fogja fel a jelzést és az idegrendszeren át nagyon gyorsan küld parancsot a fejnek, hogy a talajhoz képest merőlegesen helyezkedjék. A test többi része igazodik a fejhez, végül a macska tökéletesen felkészült testtartásban ér földet. Ez az esési mechanizmus már az újszülött kiscicáknál is teljesen kifejlett, de mivel még a néhány napos cicák szeme még nem teljesen nyílt ki, nem látnak. A tökéletes egyensúlyozáshoz pedig elengedhetetlen a szem és a belső fül üzeneteinek a kombinációja, tehát a kölykök igazodóreflexe még nem működik. A reflex miatt az igen magas épületekből kizuhanó macskák nem szenvednek óriási és mindig életveszélyes károsodásokat. Általánosságban a sérülések annál súlyosabbak, minél magasabbról esnek ki az állatok. Ez a szabály a hetedik emeletig érvényes. Ha ennél magasabbról zuhannak a cicák, az esés utáni sérülések, törések és halálos sérülések aránya közelítőleg ugyanannyi. Ennek oka az, hogy ötemeletnyi zuhanás után az átlagos testtömegű macska eléri a zuhanási sebesség maximumát. Ezután a macska belső fülében elhelyezkedő egyensúlyszervét már nem befolyásolja a sebesség növekedése. A macska ellazítja testét, kinyújtja lábát, így kihasználja a lehető legnagyobb légellenállást (vitorlázik). Az ellazított végtagokat kevésbé fenyegeti a törés veszélye. Természetesen ez a törvényszerűség azért csak bizonyos határokig érvényes, a nagyon magasról kiesett macskák ugyanúgy életveszélyben vannak, mint az emberek. Azonban, bármilyen furcsának hangzik, egy tizedik emeleti ablakpárkányból vagy tetőről lezuhanó cicát általában sokkal csekélyebb baj éri, mint a harmadik emeletről lepottyanót. A leggyakoribb sérülések a macskák esése után a különböző törések (pl. végtagok törései, nagyon gyakran az alsó állkapocs törése), a belső szervek sérülései (pl. a vizelettel teli húgyhólyag vagy a lép szétrepedése), valamint a talajtól függően nyílt sérülések és horzsolások. A balesetek után az elsődleges feladat a shocktalanítás, valamint a nyugalom biztosítása.

A gerincvelő betegségei

Gyulladásos betegségek:
Gerincvelő-gyulladás gyakorlatilag mindig agyvelőgyulladással együtt fordul elő. A gerincvelőburok-gyulladás többnyire a gerincvelő-gyulladás társbetegsége. Idősebb macskákban előfordul autoimmun eredetű, glükokortikoid kezelésre javuló gerincvelőburok-gyulladás. A gerincvelő-gyulladás tüneteként főleg a hátsó testfél gyengesége, bénulása mutatkozik. Lehetséges, hogy a betegség felfelé terjed, és megbénulnak az első lábak is. A burok gyulladására főleg a nagyfokú fájdalmasság, a bőr túlérzékenysége, túlérzékeny bőrterületek kialakulása hívja fel a figyelmet.

Traumás betegségek:
Macskákban a gerincvelő sérülését okozhatja a csigolyák törése, helyzetváltozása. A mellkasi-ágyéki szakasz sérülése a hátulsó testfél, a nyaki pedig mind a négy végtag bénulását okozza. A gerincvelő zúzódásának regenerációjára, tüneteinek elmúlására nem lehet számítani. Ha azonban a trauma következménye bevérzés volt vagy a gerincvelő működéskiesése ödéma kialakulásából állt elő, akkor a bénulás is enyhébb és az állapot javulhat vagy elmúlhat. A gerincvelő traumás sérülése azonban az esetek többségében nem balesetekből, hanem a csigolyák közti porckorongok megbetegedéseiből, főleg porcsérvből származik.

A hátulsó testfél bénulása:
Ez tulajdonképpen nem betegség, hanem tünetcsoport, több gerincvelői kórforma gyakori és jellemző következménye. Oka a mellkasi-ágyéki gerincvelő károsodása, amely gerincvelőszakasz sérülései, főleg porcsérv miatt, sokszor előfordulnak. Ez a gerincvelőrészlet a porckorong-elváltozásokból származó károsodások területe. A hátsó testfél bénulása felléphet hirtelen és bekövetkezhet idült lefolyású kórkép formájában. Gyakoribb a heveny hátulsó testfél bénulás, amely az első napokban rendszerint merev jellegű, ez a hátsó lábak izomzatának deszka kemény állapotát, a lábak merevségét, hajlíthatatlanságát jelenti. A merev bénulás rövidesen petyhüdt bénulásba megy át. Ilyenkor a két hátulsó láb szinte élettelenné válik, a macska a hátsó testrészét a két elülső lábaira támaszkodva vonszolja maga után. Súlyos zavarok támadnak továbbá a vizelet- és a bélsárürítésben, amely a macskák egészségi állapotát tovább ronthatja, akár életüket is veszélyeztetheti. A betegség kimenetele a gerincvelő-károsodás mértékétől függ. Kedvező esetben mintegy két héten belül mutatkozik javulás. Máskor a javulás várat magára. A prognózis azonban, ha a bénulás változatlan, idővel mind kedvezőtlenebbé válik.

Vizelési zavarok:
A vizeletürítés zavara bekövetkezhet az agykéreg megbetegedése miatt. Ez esetben a vizelés akaratlagos kontrollja szűnik meg. A betegek elvesztik szobatisztaságukat, elhagyják nemükre jellemző vizelési szokásaikat, nem veszik fel a megfelelő testhelyzetet. Az agytörzsi kontroll kiesését elsősorban a gerincvelő-összeköttetés megszűnése idézi elő. Súlyos vizelési nehézség lehet a következmény, ami miatt a vizelet sokszor csak katéterrel nyerhető, később a vizelet elcsurog. Reflexes vizeletürítésre nincs lehetőség. A vizelet elfolyik, elcsepeg, a záróizom nem működik. Később az alsóbb központok bizonyos önállóságra tesznek szert, a vizelésben némi javulás észlelhető.

Farokbénulás:
A farok mozgatására agyvelői és gerincvelői hatások egyaránt érvényesülnek. Az akaratlagos farokcsóválás elmarad, ha az agykéreg megbetegszik vagy ha az agykéregben keletkező impulzusok a leszálló pályák károsodása következtében nem jutnak el a gerincvelői központokhoz, azonban a farok ilyenkor nem bénult. A gerincvelőnek a károsodása esetén is bénul a farok, élettelen tárgyhoz hasonlóan mozgatható. A farokbénulás gyakran együtt jár a vizelés, valamint a bélsárürítés zavarával.

Vérömleny a fülkagylón (othaematoma)

A fülbetegség lényege az, hogy valamilyen zúzódás, ütődés, a fülkagylót ért tompa behatás, külső hallójárat-gyulladást kísérő fejrázás következtében a sérült erekből kiáramló vér a fülkagyló belső felületén a bőr és a fülkagyló porca között felhalmozódik. A fül megduzzad, hullámzó tapintatú lesz. A fülkagyló állása megváltozik, a felálló fül lehajlik, a lógó fül a fejtől eláll. Ha sérülés következtében az így kialakult vérömleny fertőződik, tályog alakulhat ki. A betegség kórjóslata kedvező, de a fülkagylón még idejekorán végzett szakszerű kezelés után is maradhat vissza deformitás. A csapolás és a vérömleny leszívása nem vezet eredményre, sőt a fertőzés veszélye miatt ellenjavallt. A gyógykezelés műtéti, aminek lényege az, hogy a vérömleny megnyitása után annak tartalmát eltávolítjuk, majd a két falát varratokkal egyesítjük.

Epilepszia

Az epilepszia az agy olyan működészavara (az agy neuronjainak pillanatszerű kisülése), amelynek következtében ismétlődő, rendszerint rángógörcsökben megnyilvánuló rohamok jelentkeznek tudatzavar vagy tudatvesztés kíséretében. Kialakulhat e kórkép az agyvelő morfológiai elváltozása nélkül, máskor oka az agykéreg elváltozása (gyulladás, elfajulás, daganat, ütés, rázkódás utóbántalma, stb.), a kórboncolás vagy a szövettani vizsgálat alapján deríthető fel (tüneti, szerzett epilepszia). Az epilepszia legenyhébb formája a néhány másodpercig tartó tudatzavar, kis roham. A macska réveteg, enyhén bódult, a környezetére nem reagál. Más esetben az állat tevékenységét, pl. az evést hirtelen abbahagyja, fejét feltartva rövid ideig a levegőbe kapkod, mintha legyekre vadászna. A nagy roham a jellegzetes tünetcsoport. Rendszerint három elkülöníthető részből áll. A roham bevezető szakaszában az állat tekintete ijedt, elbújik vagy esetleg gazdája védelmét keresi. A roham azzal indul, hogy a macska teste megmerevedik, belégzését visszatartja, majd rendszerint hangadás kíséretében elvágódik, fejét hátra, lábait előre, illetve hátra kifeszíti, pupillái tágak, majd ismétlődő úszó-kúszó mozgásokat végez. Önkéntelen vizelet- és bélsárürítés is gyakori. A rágóizmok ismétlődő rángógörcse nyelvsérülést okoz és a szájüregben a nyál habbá verődik. A roham rendszerint 1-2 percig tart. A roham utáni szakaszban aluszékonyság, fokozott érzékenység, étvágy- és szomjúság-fokozódás, esetleg mozgás- és látászavar jelentkezik. Máskor a roham után feltűnően rövid idő múlva a macska teljesen tünetmentes. A Jackson-féle roham jellegzetessége, hogy a rángógörcs mindig azonos izmokban kezdődik, majd az egész testre kiterjed. A betegség legsúlyosabb formája a görcsrohamok sorozata. Jellemzője, hogy a rohamok közötti időtartamok mindinkább rövidülnek és ha az állat nem részesül hatásos gyógykezelésben, rövid időn belül elpusztul.
Kórhatározás. Az epilepszia és az epileptoid (tüneti) görcsroham elkülönítése a legfontosabb feladat. A kórelőzmény, az általános és a részletes klinikai és idegrendszeri vizsgálat, a laboratóriumi és műszeres kiegészítő vizsgálatok adatai nélkülözhetetlenek. Az epilepsziás görcsös állapot kialakulási körülményeinek, időtartamának, a rohamok gyakoriságának, az ún. rohamnapló adatainak megismerése alapvető. A fiatal és növendék állatokban a veleszületett agybántalmak, az idősebbekben az agykoponya térszűkítő folyamatai is okozhatják a görcskészséget. A trauma lehetőségének kizárása, a körülírt és az egész testre kiterjedő görcs elkülönítése, a görcsök közötti időszakokban mutatkozó tünetek megismerése nagyon fontos. A valódi epilepszia 1-5 éves, fajtatiszta macskákban generalizált görcs megjelenésében nyilvánul meg. Az idegrendszer fizikális, műszeres (elektroencefalográfos=EEG) és laboratóriumi (agyfolyadék-) vizsgálata irányadó. A genetikai hiba (szülőkben és testvérekben való megléte) is gyakran megtalálható. A kandúrokban gyakoribb. A baktériumos eredetű agy- és agyburokgyulladás rendszerint közvetlen ráterjedés következtében jön létre. Az orr és melléküregei, a külső- és középfül, valamint a belső szemgyulladásos folyamatai ezért veszélyesek.
A klinikai kiegészítő vizsgálatokból a vér toxikológiai vizsgálata, a máj, a vese működészavarának laboratóriumi lelete, a specifikus ellenanyagok (toxoplasmosis) kimutatása ugyanúgy értékes adatokat szolgáltat, mint a vérkeringési, a légző-, valamint a húgyszervek részletes klinikai vizsgálata. Az epileptoid roham tartós vagy rendszertelen, időszakos agyi izgalom következménye. Hasonlót az elektromos áram egészséges állatban is kiválthat. A veleszületett agyvelő-vízkór már az élet első 3-6 hónapjában általában szembetűnő koponya elődomborodást okoz.
Gyógykezelés. A roham kialakulása esetén azonnali görcsgátló gyógykezelés szükséges. Gondoskodnunk kell arról, hogy az állat magában és a környezetében ne tegyen kárt. Nyelve hátra, a gégébe csúszva fulladást okozhat. Feljegyzésekkel (rohamnapló vezetésével) az epilepszia szabályos ciklusokban jelentkező rohama előre jelezhető, ami a várható roham előtt néhány nappal (ivarzás, terhelés) megkezdve preventív görcsvédő gyógykezelést indokol. Az epilepszia legáltalánosabban használt gyógyszere a Sevenal, a Diphedan és a Seduxen. A hatásos antiepileptikum alkalmazásának megválasztásához gyakran nem nélkülözhető az elektroencefalográfos (EEG) vizsgálat sem. Ez nemcsak az epilepszia meglétét vagy kizárását segítheti, hanem a rohamtípus meghatározását is lehetővé teheti. Mivel a felhasználandó epilepsziaellenes gyógyszerek humán célra gyártottak, az állatorvosi gyakorlatban a különböző rohamtípusokat általában tapasztalati úton meghatározott gyógyszerekkel szüntetik meg. A nem megfelelő vagy nem megfelelő mennyiségben adagolt gyógyszer egyrészt hatástalan, másrészt csupán mellékhatásai érvényesülhetnek.

Az agyvelő veleszületett betegségei

Az agyvelő-vízkór macskák leggyakoribb veleszületett bántalma. Az agyvelőfolyadék elvezetési zavara következtében megnövekszik a mennyisége: kitágulnak az agykamrák és sorvad (nem fejlődik ki) az agykéreg, esetleg az agytörzs és a kisagy. A fiatalkori agyvelő-vízkór jellemző tünete az agykoponya megnagyobbodása, a feltűnően magas homlok (vízfejűség). A nagyon ritka, idősebb macskákban előálló agyvelő-vízkórban a koponya alakja nem változik. A betegséggel járó idegrendszeri tünetek változatosak. Gyakori, hogy a betegség tünetei a macskák 4-5 hónapos életkorában válnak többé-kevésbé feltűnővé. A tanulékonyság hiánya sokszor csak nehezen észrevehető, máskor az elbutulás nyilvánvaló. Az intelligencia hiányához agresszív, kiszámíthatatlan viselkedés, görcsök társulhatnak. A betegség javulására nem lehet számítani. A tárolási betegségek veleszületett (öröklött) enzimhiány következményei. A központi idegrendszerben anyagcseretermékek halmozódnak fel, amelyek az idegsejteket károsítják, pusztítják. Tárolási betegségre kell gondolni fiatal, fajtatiszta macskákban más okkal nem magyarázható idegrendszeri tünetek jelentkezésekor, különösen, ha azonos szülőktől származó macskákról van szó, ha azonos alomban több macska betegedett meg. A tárolási betegségek idült lefolyásúak, folyamatosan romló jellegűek és az állatok elhullására vezetnek.
A lissencephalus ritka, öröklődő betegség, amelynek az agykéreg fejletlensége a jellemzője. A betegség tünetei 3 hónapos korban kezdődnek és olyan súlyosak, hogy nem teszik lehetővé a beteg kis macska megtartását.

Agyvelőgyulladások és más agyvelőbetegségek

Kórokok. Az agyvelőgyulladások lehetnek vírusos eredetűek, ilyen pl. a veszettség. Gennyesztő baktériumok ráterjedéssel a környező szervekből, valamint a véráram útján, főleg agyvelőgyulladásból kerülnek a központi idegrendszerbe és okoznak agy- és agyhártyagyulladást. Baktériumtoxinok okozzák a tetanusz és a botulizmus idegrendszeri következményeit. Anyagforgalmi eredetű agyvelői tünetek oka lehet a májelégtelenség és a vesebetegség. A fizikális kórokokhoz tartoznak az agyi traumák és a hőguta.
Tünetek. Magatartás- és viselkedési zavarok: személyek, tárgyak, helyek fel nem ismerése, depresszió, érdektelenség, izgatottság, ingerlékenység, agresszivitás, dühöngés, aluszékonyság, kényszermozgások, kényszertesttartások, bő vizelés, étvágyfokozódás, -csökkenés. Görcsrohamok, görcsök: az egész izomzatra terjedő vagy rángógörcs. Egyes izmokra korlátozódó görcsök. Eszméletvesztés, kóma. Az agyvelői idegek károsodása: kancsalság, vakság, állkapocslógás, nyelészavar, gégebénulás, garatbénulás, egyensúlyzavar.
Kórhatározás. Annak a meghatározása, hogy az agyvelői tünetek, milyen betegségből származnak, a kórelőzményi adatok, a betegvizsgálat és a lefolyás figyelembevételével lehetséges.
Kezelés, kórjóslat. Az agyvelőgyulladások, akár vírusos, akár baktériumos eredetűek, igen súlyos beszámítás alá esnek, és azokat eredményesen gyógykezelni nem vagy alig lehet. Hasonlóan rosszak a súlyosabb agyi traumák kilátásai is. A szervi elégtelenségből származó, toxikus eredetű agyi elváltozások kezelése és kimenetele az alapbetegség függvénye.

Görcsrohamokkal járó betegségek

Az agyvelőgyulladások is járhatnak görcsrohamokkal, az egyik leggyakoribb ilyen jellegű betegség az epilepszia. Macskákban gyakoriak a bizonyos szabályszerűéggel fellépő görcsrohamok. Epilepszia alatt periódikus, visszatérő, hosszabb ideig tartó görcsrohamokat értünk.
A genuin epilepszia öröklött betegség, amely egyes macskafajtákban gyakori. Az első görcsroham általában 1-3 éves macskákban mutatkozik először. A görcsroham súlyos, generalizált típusú.
A szerzett epilepszia többféle kóroktanú lehet. Az agyvelőben gyulladásos vagy más megbetegedésekből gócok maradnak vissza, amelyekből időnként olyan erős ingerületek indulnak ki, hogy epilepsziás görcsrohamokat okoznak. Az első görcs 6 hónapos életkornál korábban nem, egyébként bármikor mutatkozhat.
Gyógykezelés, kimenetel. Az epilepsziás rohamban szenvedő macskának Seduxen a megfelelő gyógyszer. A görcsroham megelőzésére a megfelelő szer állandó vérszintjének a biztosítására van szükség. Ez csak olyan szerrel érhető el, amely nem választódik ki nagyon hamar a szervezetből. Jelen ismereteink szerint tartós kezelésre a fenobarbitál és a primidon alkalmas. Állandó gyógyszerezéssel el lehet érni genuin epilepsziában, hogy a görcsök ne jelentkezzenek, ritkuljanak és ne váljanak gyakoribbá. A kezeletlen macskákban az epilepszia súlyosbodik, a görcsök mind gyakoribbak lesznek, végül a macska állandó görcsei miatt alkalmatlanná válik arra, hogy emberi környezetben éljen.
Görcsrohamok vércukorszint-csökkenés miatt. Kölyök macskákban oka a rossz táplálás, parazitózis miatti leromlás. A görcsök glükózoldat befecskendezésére megszűnnek. Kistestű macskák csak kevés glükogén raktározás ára képesek. Ha hirtelen megnövekszik glükózigényük (stressz, hányás, koplalás, hasmenés), a tartalékokból nem képesek azonnal elegendő glükóz mobilizálására, és vércukorszintjük esik. Inkább fiatal, 2 évesnél nem öregebb macskákban fordul elő. Glükóz adásra a görcskészség elmúlik.
Kalciumhiányos görcsök. Ellési görcsök kistestű, idősebb macskákban szoktak előfordulni az ellés után 1-2 héttel, ha az alom számos, és a kis macskák sok tejet szívnak le anyjuktól. Az anya macska nyugtalan, majd végtagizmaikon, később testszerte rángógörcsök mutatkoznak. A görcskészség több napon át fennáll, és stresszhatásokra váltódik ki.

Az egyensúlyozó készülék bántalmai

Az egyensúlyozó szervek működészavarának leggyakoribb oka macskákban a perifériás belső fül bántalma, amelyet a belső fül gyulladása okoz. A belső fül gyulladása legtöbbször az igen gyakori külsőhallójárat-gyulladás következménye, amely a közép-, majd a belső fülre terjed rá. Megbetegedhet a közép- és ezáltal a belső fül a torokból származó fertőzés miatt is. A betegség az esetek nagyobb részében egyoldali.
A perifériás belső fül károsodásának tünetei: a fej oldaltartása, oldalra dőlés, oldal irányú mozgás és mindez mindig a beteg fül irányában. További gyakori tünet még a szemrezgés. Az egyensúlyozás, a mozgás zavarai a heveny stádiumban súlyosak, később javulnak, mert a macska alkalmazkodik a helyzethez, megtanulja, hogyan kell kivédeni az egyensúlyérzet hiányát vagy romlását. A belső fül szindróma ismeretlen kóroktanú, nem ritka betegség, amely idős macskákban fordul elő. A fej oldaltartása, kör irányú mozgás, egy oldalra dőlés, esés előzmény nélkül, hirtelen, súlyos formában lép fel. A macskák képtelenek arra, hogy irányt tartsanak, esetleg arra is, hogy járjanak. A nagyon feltűnő tünetekkel járó betegség különben jóindulatú. A macskák beavatkozás nélkül is hamar rendbe jönnek, 1-2 hét alatt tünetmentessé válnak. A központi belső fül (agytörzsi magvak, kis agyvelő) megbetegedése önálló kórformaként nem, hanem agyvelőgyulladás esetleg daganat, trauma következményeként, tüneteként fordul elő. Súlyos, a járást nagyon zavaró egyensúlyzavar, a helyzetérzékelés romlása vagy elvesztése a jellemzői.

© 2020 Horváth Vet állatorvosi rendelők. Minden jog fenntartva.
© 2020 Horváth Vet veterinary clinics. All rights reserved.
honlapkészítés
crossmenu