Horváth Vet állatorvosi rendelők

Egyéb betegségek

Az állatvédelem aktuális kérdései

Az állatvédelmi törvény 1999. január 1-től lépett életbe. 9 évig készült, természetesen sokat változtattak rajta az eredetihez képest. 1999. január 27-én életbe lépett 2 FVM rendelet is (az állat vágás előtti kábításáról és az Állatvédelmi Tanácsadó Testületek létrehozásáról). 1999. április 1-től lépett életbe 3 kormányrendelet (az állatkísérletekről, az állatvédelmi bírságról és a jegyző állatvédelmi feladatairól szóló). Jelenleg aláírás alatt vannak az állatszállításról, a gazdasági haszonállatok tartásról, a kísérlet állatok tartásáról és szaporításáról és a különösen veszélyes állatokról szóló rendeletek, ezek a remények szerint napokon belül életbe lépnek. Remélhetőleg a közeljövőben készen lesznek a szükséges rendeletek az állatvédelemmel kapcsolatos oktatásról (pl. technikusi képzés). Egyszóval óriási változások következtek be ezen a területen. Erről beszélgettem Dr. Lantos Csaba állatorvossal, a FVM állatvédelmi főtanácsosával, akihez nagyon régi ismeretség és barátság köt. Lantos doktor az állatvédelmi kérdések szakértője, részt vett a törvények és rendeletek kidolgozásában, többször járt Strasbourgban az állatvédelmi jogharmonizáció kérdésében. Ebben a tekintetben 3 kérdés konvenciója került előtérbe: a gazdasági haszonállatok, a társállatok és a kísérleti állatok tartásának kérdése. Kötetlen beszélgetésünk során a hozzám leggyakrabban intézett kérdéseket tettem fel neki. Lantos doktor a törvények és rendeletek, valamint a mindennapi realitások szempontjából válaszolt ezekre, sokszor, mivel mindketten állatorvosok vagyunk, állatorvosi szempontból is megközelítettük a dolgokat.
-Sok ember kérdezi tőlem, hogy mit tehet, ha a szomszédban vagy a közelben olyan macskát lát, amelyet nem vagy nem megfelelően gondoznak (pl. nem adnak neki enni, hosszú ideig egyedül hagyják)?
-Először próbáljuk megkeresni a tulajdonost. Ha ő nem fogékony megkeresésünkre, fordulhatunk az önkormányzat jegyzőjéhez az önkormányzati állattartási rendelet értelmében. A jegyző indokolt végső esetben megtilthatja az állattartást. A nem megfelelő tartás fájdalmat is okoz az állatnak, az egész nap teljesen egyedül hagyott állat pl. bevizelhet. Ez szélsőséges esetben állatkínzásnak számít. A tulajdonos ugyanis köteles a jó gazda gondosságával az állata megfelelő tartásáról, elhelyezéséről, etetéséről, itatásáról, ápolásáról, mozgásigényének kielégítéséről gondoskodni.
-És mi van abban az esetben, ha a szag vagy zaj zavarja a macskatartó szomszédját?
-Ebben az esetben is az önkormányzathoz fordulhat a panaszos. A jegyző, vagy megbízottja helyszíni szemlét tarthat, indokolt esetben az állattulajdonost az állat tartási helyének átépítésére kötelezheti. Végső esetben hatósági intézkedést kezdeményeztethet, korlátoztathatja, illetve megtiltathatja az állattartást. A helyszíni szemlén részt vehet az ÁNTSZ megbízottja, a hatósági állatorvos és a természetvédelmi felügyelő, veszélyes állat tartása esetén a rendőrhatóság is.
-Ehhez a kérdéshez kapcsolódhat, ami sokszor felmerül kérdésként, hogy hány macska tartható egy lakásban?
-Nem minden kerületben szól erről önkormányzati rendelet, amely meghatározza, hogy lakásonként vagy négyzetméterenként hány macska tartható egyszerre (igazság szerint a lakás belső elrendezése is válogatja). Amennyiben a tulajdonos ellenszegül a számára hátrányos önkormányzati rendeletnek, ezt akkor is be kell tartatni, illetve a sértett olyan kerületbe költözhet, ahol liberálisabb a rendelet, illetve esetleg nincs is ilyen.
-Állatorvosi kérdés is a macska életének kioltása?
-Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával gondoznia állatát. Amennyiben úgy gondolja, hogy megunta állatát, törvényben leírt elfogadható ok vagy körülmény nélkül nem oltathatja ki állata életét (elfogadható okoknak tekinthető bizonyos körülmények között, ha a macska rendszeresen megtámadja gazdáit és az idegeneket, vagy ha gyógyíthatatlan beteg). Ha ez nem áll fenn, inkább állatmenhelyre kell a macskát adni. Itt jegyzendő meg, hogy ha végső esetben túlaltatásra kerül sor, az állatorvosok ma már mindig csak humánus módon, bódítás után végzik ezt.
-Több tenyésztőről visszahallani, hogy szinte kíméletlenségig hajtatva tenyészti állatát?
-Az állatkínzás fogalmában benne foglaltatik, hogy nem szabad az állatot annak teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni (nem lehet pl. tenyészkandúrt naponta számtalanszor, kimerülésig fedezésre kényszeríteni).  
-Az ivartalanításról rendelkezik-e a törvény?
-A rendelet engedélyezi, a tulajdonosra bízza. Célszerű a súlyos örökletes tulajdonságokkal terhelt macskák ivartalanítása.
-Bár még sok kérdést biztosan nem érintettünk, nagyon köszönöm a beszélgetést!
-Üdvözlöm a Macska Magazin olvasóit!

A macska nem kis kutya, etológiai szempontból sem

Dr. Csányi Vilmos etológus professzor a hazai emberi és állati viselkedés kutatásának úttörője, az ELTE Etológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, számos tudományos szervezet és folyóirat szerkesztőbizottságának vezetőségi tagja. Nagyszámú könyve, tudományos publikációja és sok népszerű tudományos írása jelent meg az etológia, a magatartás-genetika, az evolúciós rendszerelmélet, az állatok tanulása, vadász- és szerelmi szokásai témakörökben. Belvárosi lakásán beszélgettem vele a macskák etológiájáról.
-Szociális állatok a macskák?
-A macskák nem annyira szociális állatok, mint a kutyák! Önállóbbak! A macskák egyedül is szeretnek játszani, bár kétségtelen, ha felkínálják nekik, szívesen játszanak gazdájukkal. A macska-ember viszony inkább anya-gyerek, mintsem társas viszonyhoz hasonlítható. Az állat ellátást vár, ezt viszonozza a gondoskodásra felszólító jelekkel, pl. hagyja magát dögönyözni, dorombol és dörgölőzik a gazdájához. Talán ezek a különbségek a kutya és a macska között annak is betudhatóak, hogy a kutyát 130000 éve háziasították, a macskát csak néhány ezer éve. Egy átlagos kutya csaknem 50 szót megért, a macska csak néhányat, pl. cicc-cicc, sicc, stb. De ennek ellenére az ember által tartott kedvencállatok közül a macska a kutya után a legértelmesebb társ. A macskák köszönnek például, ha aznap először látják gazdájukat. Összességében a macska inkább kiváltja a gondoskodást, gondozói magatartást indukál, ezért is van az szerintem, hogy a macskatartók többsége nő.
-Van a macskáknak territóriumuk?
-Nekik inkább időbeli territóriumuk van, ellentétben a kutyákkal, akiknél ez a terület állandó. Tehát az általuk ellenőrzött területet több állat is használhatja, de különböző időben. Azonos időben azonban védik a territóriumukat, a kandúrok kipofozzák egymást még az ember felügyelete alatt is. Ez az időbeli territoriális viselkedés a háziasított és a vadmacska által felhasználható terület nagysága miatt alakult ki, a házimacskák szinte túlzsúfolt helyen élnek a vadon élőekhez képest.
-Van a macskáknak napi programja?
-A macska önálló lény, nála nem beszélhetünk ún. rítusokról. Azonban a reggeli séta minden nap megszokott jelenség, én úgy mondom, hogy kihasználják a territóriumukat. A macskák időre akarnak dolgokat csinálni, leginkább enni és játszani, pl. a macskatápos zacskó zörgése már hívó jellé válik náluk.
-Igaz, hogy inkább a házhoz, területhez ragaszkodik a macska, mintsem az emberhez?
-Semmiképpen sem beszélhetünk náluk olyan kötődésről, mint a kutya esetében.
-A macskák is félnek a tükörképüktől?
-Ugyanúgy, mint a kutyák, azonban nagyon hosszadalmas, kölyökkorban kezdődő tanítás után ez már nem kifejezett. Érdekes, ha a tükörben megjelenik valami a háttérben, ami felkelti a figyelmüket, akkor szinte rögtön hátra fordulnak és az igazit keresik, a tükörkép nem is érdekes. Ez azonban hosszú tanulási folyamat eredménye, a macskának valószínűleg nincs öntudata, nem ismeri fel magát.
-Mi annak az oka, hogy egyes macskák egyszerűen nem nevelhetőek szobatisztaságra?
-A macskának is megvan az a szokása, mint a vadállatoknak, hogy nem piszkit a vackába. Ha ez az ún. vacokfogalom megszűnik, pl. nem cserélnek elég gyakran almot, behatol valaki, elfoglalja a territóriumát, akkor jön a meglepetés, a hosszú ideje szobatiszta macskánk egyszer csak mindenhová odacsinál. Elmondok egy érdekes történetet: Egy ismerősünknek volt egy macskája, amit egyszerűen nem tudott szobatisztaságra nevelni. Miután az öreg macska eltávozott, nagyon alaposan kitakarítottak és fertőtlenítettek és egy hónap után új, fiatal macskát kaptak. Az új macska kiszagolta, hogy hova piszkított az elődje és ő is folyamatosan ezekre a helyekre piszkított, sohasem lett szobatiszta. Ez azonban extrém példa, a macska még az emberi WC használatára is megtanítható, ha megfelelő deszkát tesznek a WC kagylóra.
-A kutya vagy a macska szaglása jobb?
-Mind a két állatfaj szaglása kiváló. A vadmacskák territóriumuk határát vizeletükkel jelölik meg.
-Alapkérdés, hogy milyen módon szoktatható a macska a kutyához?
-Ha kiskoruktól együtt nőnek fel, mindenképpen jól tarthatóak együtt. A probléma akkor van, ha egy világéletében macskagyűlölő kutyához akarunk macskát hozni. Ez a próbálkozás általában kudarccal jár. Mivel a kutya alapvetően állandó territóriumi állat, olyan eset is előfordul, hogy otthon nem bántja a macskát, azonban valahol messze a megszokott helytől akár meg is ölheti. Azonban a kutya-macska barátság alapvetően a gazdán múlik. Az alapfeltétel, hogy mindkét állatnak legyen megfelelő, biztonságos vacka, azaz menedékhelye, ahol elbújhat.
-Megfigyelhető az a macskáknál, hogy egy idő után hasonlítani kezdenek gazdájukra?
-Semmiképpen sem olyan mértékben, mint a kutyáknál.
-Hogyan védheti meg magát egy macska a kutyától?
-Nehezen. Azonban elmondok egy érdekes szociális viselkedésformát: Gyermekkoromban az öcsémmel sokat birkóztunk, de csak játékból. A macskánk a két összebújó gyereknél védelmet érzékelt, ez szociális relációt alakított ki benne, mindig hozzánk bújt ilyenkor. A félelem és az életveszély is tudatosul a macskákban, érzékelik ezt pl. a kutyákkal szemben. A kutyáknak a szaglásuk kiváló, de a látásuk nem olyan jó, inkább a mozgó dolgok, pl. a menekülő macska izgatja őket. Így a nagy kandúr, amelyik nem fut el a kutya elől, hanem fúj rá és karmait feltartja, jobban védett helyzetben érezheti magát és ezt a viselkedésformát meg is tanulja.
-Befejeződött már a macska háziasításának folyamata?
-Az állandóan zárt helyen tartott különleges fajtáké egészen biztosan, de a szabad macskák számára talán még nem ért véget ez a folyamat. Érdekes, hogy a sok vidéki kóbor macska miatt a házimacskák állandóan kereszteződnek a vadmacskákkal, ez mintegy vérfrissítés jellegű. A vadmacskák közül kiszelektálódik a szelídebb, a házimacska populációba viszont mindig új vadgének jönnek be.
-Köszönjük a beszélgetést.

Utazás macskával

A legtöbben általában autóval utaznak együtt macskájukkal. A macskák jelentős része kifejezetten szeret autózni és élvezi az autózást. Amennyiben állata fél az autótól, lassan hozzá kell szoktatnia ehhez. A macskának először az álló autóban kell otthon éreznie magát. Amikor a macska nyugodtan ül, akkor lassan indítsa be a motort. Ha ez a cicát megijeszti, üljön le mellé, nyugtassa. Ha a macska félelme eloszlik, akkor tegye meg az első rövid utat. Legjobb, ha ketten viszik a macskát, ekkor egyikük foglalkozhat a macskával, a másik a vezetéssel. Ha macskája gyomra az autózást nehezen bírja és hányingere támad, állatorvosa ad gyógyszert (tabletta, paszta) ennek megelőzésére. Minden esetben, ha egyedül indul macskájával útnak, főképpen, ha hosszabb távot kell megtennie, a macska helye természetesen a hátsó ülésen legyen és zárható macskakosárban utazzon. Ha mindenképpen kosár nélkül akarja szállítani macskáját egyedül, legjobb, ha a leválasztott hátsó részben szállítja. Ezzel elejét veheti olyan baleseteknek, amikor a vezetőnek hirtelen kell fékeznie, vagy más, váratlan esemény (pl. szembejövő gyors autó, stb.) megijeszti a macskát és az a vezető nyakába ugrik, akaratlanul is megzavarva őt. Mindezek mellett még az a veszély is fenyeget, hogy az állat megijedhet valamitől és kiugrik a nyitott ablakon. Ha utazás közben kell dolgát végeznie az állatnak, olyan helyre álljon meg, ahol nyugodt körülmények között intézheti el a dolgát és ez idő alatt célszerű macskanyakörvet használni. Közvetlenül az indulás előtt az esetleges rosszullét megelőzése érdekében az a leghelyesebb, ha a macskának már nem ad enni. Úti elemózsiaként a hosszú utakra vigyen magával gyári macskatápot, ez könnyen kezelhető és hosszú ideig eláll. A konzerv készételeknek ott veszi igazán nagy hasznát, ahol nem egyszerű friss húsételekhez jutni. Ha ezt elmulasztaná és kénytelen a helyben beszerezhető élelmet adni macskájának, legkevesebb egy hét az az idő, amíg az átszokik a számára szokatlan táplálékra. Különösen tehát külföldi nyaralás alkalmával a legcélszerűbb a macska megszokott ételeit magával vinnie, így a sok új és szokatlan élmény mellett ezzel legalább nem kell kedvencének megbirkóznia. Fontos, hogy a legrövidebb útra is vigyen magával elegendő friss vizet. Amit mindenképpen vinni kell: iratok (állatútlevél, nemzetközi oltási könyv, hatósági állatorvosi bizonyítvány), felszerelés (macskanyakörv otthoni címmel, papírzacskó, kislapát), táplálék (száraztáp, konzervtáp, jutalomfalat, friss víz zárható edényben, etető és itató tál, kanál, konzervnyitó), szórakozás (játékok, körömélesítő), ápolás (kefe, fésű, fertőtlenítő szer, macskasampon).
Az utóbbi időben egyre többen repülővel utaznak macskájukkal együtt külföldre is. Néhány légitársaságnál az öt-hét kilogrammnál nem nehezebb macskát (a szállítódobozzal együtt) az utastérbe is beengedik. A szállító doboznak az alja nem eresztheti át a vizet, az oldalának és a tetejének azonban légáteresztőnek kell lennie. A doboz maximális mérete általában 45x35x20 cm-es lehet. Minden esetben lehetőséget kell adnia a macskájának arra, hogy a repülés alatt felállhasson, megfordulhasson, leülhessen és lefekhessen, egyszóval lehetővé tegyük a viszonylag stresszmentes utazást számukra. A kisméretű, utastérbe is bevihető szállítódobozokat általában a légitársaságoknál is beszerezhetjük, közvetlenül az utazás előtt, de erről természetesen előzetesen kell érdeklődni. A legjobb azonban a szállítóeszközt már több héttel-hónappal az indulás előtt beszerezni, hogy kedvencünk ismerkedhessen vele. Az alját vízfelszívó alátéttel (pl. törülközővel, vastag lepedővel, nem vízáteresztő kartonnal, stb.) kell beborítani. Tanácsos még a macska számára megszokott játékot is beletenni. A macskának mindenképpen több napot kell az utazás előtt arra biztosítani, hogy a furcsa, szűk kuckóhoz hozzászokjon. Kis jutalmakkal is meg lehet könnyíteni az első találkozásokat a jövőbeli lakhellyel. Semmi esetre sem szabad kényszert alkalmazni vagy hosszabb időre bezárni a macskát a szállítóládába. Ezt a stresszt az állat soha többé nem felejti el és a ládába önként biztosan nem lép be ezután. Közvetlenül az utazás előtt, a repülőtérre való kimenet közben lehetőséget kell adni arra a macskának, hogy eleget mozogjon és elintézhesse dolgát. A nagyon forró napokon természetesen a repülőtéren még kaphat vizet. Azonban vizes tálat tenni a dobozba nem tanácsos, mert az szinte minden esetben kiborul és a macska egész idő alatt a vízben fekszik. Természetesen rögtön a megérkezéskor adjunk neki inni!
Külföldre utazás előtt a macskát be kell oltatni a megfelelő védőoltásokkal (a veszettség és egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásoknak 1 hónapnál régebbieknek és természetesen egy éven belülieknek kell lennie), a macskát meg kell vizsgáltatni állatorvossal (aki azt, hogy macskája egészséges, fertőző betegségektől mentes, igazolja az állatútlevélbe, ami lehetőleg az utazáshoz számított 1 héten belül történjen). Szerencsére kevés azon országok száma, ahol előírják a kötelező karantént, ami lehetetlenné teszi, hogy macskáját is magával vigye a nyaralásra. Mindenképpen fontos, hogy ne hagyatkozzon az előző évek tapasztalataira, szabályaira, szokásaira, mert ezek változnak időről-időre. Az éppen aktuális szabályokról kérdezze meg az állatorvost, a fogadó ország rendjéről pedig az illető ország nagykövetségét!

Újdonságok az állatvédelemben

A Cicc...Macska Magazin 1999/3. számában már közöltünk egy riportot az állatvédelem aktuális kérdéseiről. Most újra Dr. Lantos Csabával, az FVM állatvédelmi szakmai főtanácsadójával beszélgettem. Az akkori riportban emlegetett 4 rendelet azóta jogerőre emelkedett. Ezekről kérdeztem állatorvos kollégámat.
-Az 1999-ben megjelent négy rendelet közül melyik vonatkozik macskára is?
-Az állatszállítással, a veszélyes állatok tartásával és a kísérleti állatokkal kapcsolatos. A negyedik a gazdasági haszonállatok tartására vonatkozik. 1999. májusában megjelent az állatok szállításáról szóló rendelet. Macskákat is gyakran szállítanak, esetenként nagyobb távolságokra és hosszú időn keresztül is. A macskát általában saját gépkocsival szállítják. Ha az utazás nyolc óránál hosszabb (pl. külföldi kiállításra szállítanak), útvonaltervet kell készíteni. Az utazás során gondoskodni kell a macska etetéséről, itatásáról, a megfelelő szellőzésről, az utazási kényelemről (a macska akár lefeküdni is tudjon a kosarában) és a megfelelő tisztaságról. Ha extrém esetben 24 órán túl is tartana a szállítás, akkor nem szállítható újra 1 napon belül a macska, pihentetni kell.
-Nyilvánítható a macska is veszélyes állatnak?
-Extrém esetben igen, de természetesen nincs felsorolva az 1999. augusztusában megjelent rendelet veszélyes állatfajai között. Azonban ha egy nagy kandúr karmol és harap, esetleg embernél és állatnál sérülést okoz, a jegyző veszélyes állatnak nyilváníthatja. Ekkor megszabhatja a tartás körülményeit, pl. a macskát ketrecben kell tartani. Ha pedig balesetet okozott (pl. kisgyermeket támadott meg), akár meg is lehet tiltani a macskatartást.
-Tudjuk, hogy még mindig szükséges egyes gyógyszerkísérleteket macskán is elvégezni. Hogyan szabályozza a rendelet a kísérleti állatokkal való bánásmódot?
-1999. április elején lépett életbe a kísérleti állatok előállításáról, tartásáról, szállításáról, regisztrálásáról és szaporításáról szóló rendelet. Egyes gyógyszergyárak, toxikológiai és élettani intézetek, stb. végeznek macskákon állatkísérletek. Jelen körülmények között Magyarországon még nem tudják minden esetben ezeket a kísérleteket kiváltani pl. sejttenyészettel. A törvény megengedi a befogott kóbor házimacskák kísérleti célra való felhasználását. A befogott macskákat először is 14 napig karanténban tartják, megfigyelik, veszettség ellen oltják, parazitamentesítik. Csak ezután használják fel őket állatkísérleti célra. Itt kell azonban megjegyeznem, hogy ez az Európai Unió országaiban tilos és néhány éven belül Magyarországon is tilos lesz ez a jogharmonizáció miatt. Az Európai Unió országaiban csak tenyészetből származó macskával, előzetes engedély alapján szabad állatkísérletet végezni.
-Mi várható még a közeljövőben az állatvédelem terén?
-A 2000. év folyamán megjelenik az állatvédelemmel és állatkísérletekkel kapcsolatos teendők és személyek oktatásáról, valamint továbbképzéséről szóló rendelet, valamint a cirkuszi és menazséria állatokkal kapcsolatos állattartásról, idomításról és állatvédelemről szóló rendelet. Ez érinteni fogja pl. a cirkuszi macskákat is. A rendelet szándéka szerint stressz, fájdalom nem érheti a cirkuszi és állatkerti állatokat sem a kiképzés, sem a szereplés során.

Idős macskák, időskori betegségek

A mai kor macskái, akárcsak a mai emberek, hosszabb életűek szüleiknél. A macskák általában 15-18 éves korukig jó egészségnek és kondíciónak örvendenek. Én is jó néhányszor találkoztam már 20 éves vagy idősebb macskával. Ez a kor emberi mértékben csaknem 111 évnek felel meg. Jelenleg a világrekordot egy devoni (Anglia) illetőségi cirmos tartja a maga harmincnégy évével. Mivel nemi érettségüket kb. 6 hónapos koruktól érik el macskáink (a nőstények átlagosan 7-12, a kandúrok 10-14 hónapos korukban), az emberi életkorra való átszámítás a következő: az első évet 14, a másodikat 7, minden többi évet 5 évnek számítunk át. Megjegyzendő, hogy természetesen a macskák ősei, illetve napjaink macskái a természetben nem éltek, illetve nem élnek ilyen hosszú ideig. Ennek oka az, hogy az embernél tudományos alapon kifejlesztett macskatápokhoz, meleghez, védelemhez, védőoltásokhoz, stb. jutnak. A nagy termetű macskák többnyire hamarabb öregednek, mint a törpék. A nagyon kifinomult szervezetű, fajtatiszta egyedek, az elhízásra hajlamos súlyos testű macskák általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testű, a nem elhízott vagy a keverék és az európai rövidszőrű (házi) macskák. Macskáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a szennyezett levegő, a nem megfelelő táplálék, a stressz, stb. mind-mind egészségrontó tényező. Már a tizenéves macskák gondozásánál is figyelembe kell vennünk a korukat. Az idős állatnak általában jót tesz, ha vitaminokat és egyéb kiegészítőket adunk neki. Az elhízás megrövidítheti a macska életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezethet. Ha a macska nagyon kövér, az alkalmazandó fogyókúrát mindenképpen beszéljük meg az állatorvossal. Máskor éppen ellenkezőleg a fogyás okoz gondot. A súlycsökkenés gyakori oka a veseelégtelenség, amely folyamatos fehérjevesztéssel jár. A vesék általában az első szervek, amelyeken meglátszanak az öregedés jelei. Gyakran utal a vesebetegségre a fokozott vízivás, amelyet nagy mennyiségű vizeletürítés kísér. Ezért a macskáknak naponta több ivóvízre van szüksége. Ezáltal a vizeletürítés is fokozott lesz, a macska rendszerint a lakásban és nem a macskaalmon végzi el a dolgát. Az ízületgyulladás különböző formái nem kevés macskának keserítik meg az életét. Ezekre a betegségekre nincs igazán hatásos gyógymód, esetleg a fájdalmak modern állatgyógyászati fájdalomcsillapítókkal enyhíthetőek, az érintett ízületek mozgékonysága fokozható, a bicegés csökkenthető, a macska szívesebben fog mozogni. Ha tehát észrevesszük, hogy macskánk nem úgy mozog, mint ahogy szokott, nézessük meg állatorvossal. Nagymértékben enyhíti a fájdalmakat, ha a kövér állatot fogyókúrára fogjuk, ezáltal csökken ugyanis az ízületekre nehezedő súly. Az idős macskák olykor kellemetlen szagokat árasztanak. Leggyakrabban a leheletük válik bűzössé. Ennek oka az esetek nagy százalékában a fogkövesség, valamint a betegség következtében kialakuló ínygyulladás és fogszuvasodás. Természetesen azonnal állatorvoshoz kell fordulnunk, ha ezt tapasztaljuk. A kellemetlen szagok származhatnak a macska füléből és a hátsó fertályáról is. Figyelemmel kell követni, hogy a fül nem üszkösödik-e. Az idős macskák gyakori betegsége a hallás részleges vagy teljes elvesztése. A figyelmetlenség vagy a parancsszavakra történő lelassult reakció gyakran a halláskárosodás első jele. Az időskori süketség gyógyítására nincs lehetőség. Az idős macskáknál a szőrzet általános állapota romlik, jobban korpásodik, a bőr több faggyút termel. A bőr rugalmassága és hőszabályozó képessége csökken (az idősebb macskák könnyebben megfáznak), a szőrzet deresedik és megritkul. Ezek a folyamatok együttesen adják az öreg macskák jellegzetes testszagát. A szag enyhítése érdekében időnként (ne gyakrabban, mint havonta) megfürdethetjük macskánkat szeléntartalmú macskasamponnal, valamint kiegészítő (yucca pálma, multivitamin- és nyomelem-tartalmú) tablettákat adhatunk neki. Idős korban renyhévé, szeszélyessé vagy éppen fokozottá válhat a bélműködés. Legyen gondunk arra, hogy a macska étrendjében elegendő rost legyen. Ne kapjon túl sok májat és ne adjunk neki csontot a bélsárrekedés veszélye miatt. A szemlencse is gyakran elhomályosul idősebb korban, ennek eredményeként kékes vagy szürkésfehér homály borítja a szemlencsének azt a részét, amely a pupillán keresztül látható. Az öreg macska különféle szívbetegségekben szenvedhet. A szívbetegséget a mozgás közbeni gyors elfáradás vagy mély köhögés jelzi, amely főként a reggeli órákban jelentkezik vagy ha a macska izgatott. Az ilyen macskának diétás tápot kell adnunk. Minél idősebb egy macska, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen daganatos betegség alakul ki nála. Miután ezek a daganatok alattomosan, szinte észrevétlenül alakulnak ki, ajánlatos kedvencünket gyakran megfigyelni, illetve megvizsgáltatni, nincsenek-e daganatok a pofáján belül vagy a testén bárhol, például az emlőkön, a bőrön vagy viszonylag gyakoribbak a csontdaganatok is. A szellemi képességekre pedig összességében sajnos az öregkori tompultság jellemző, ami sajátos tünetekben is jelentkezhet: az állat szertelenné, túlságosan falánkká, agresszívvé, morózussá, szófogadatlanná válik. Összességében a macskák szervezete, szervei az évek folyamán elhasználódnak, tevékenységük zavart szenved, bennük kóros elváltozások, daganatok keletkezhetnek, egyes hormonok, enzimek megfogyatkozhatnak bennük. A biológiai szervezetek öregedését kísérő jelenségek vizsgálatával a gerontológia foglalkozik. Az állatorvos-tudományban manapság egyre nagyobb tért hódító kiváló kiegészítő műszerek és laboratóriumi mérőeszközök segítségével megjelent a geriátriai szűrés lehetősége a kedvenc állatoknál is, amelynek lényege az idősödő macska teljes vagy majdnem teljes kivizsgálása. Ez magában foglalja a vérvizsgálatot (mennyiségi és minőségi vérkép, biokémia, vértesztek, hormonok, stb.), vizeletvizsgálatot, röntgen-, EKG- és ultrahangvizsgálatot a legfontosabb fizikális vizsgálaton kívül. Ezeket a vizsgálatokat érdemes már a macska hatéves korától elkezdeni és ajánlatos legalább évente megismételtetni. Az így kapott leletek tájékoztatást adnak az állatorvosnak a macska általános állapotáról. A vizsgálatok lényege pedig éppen az, hogy így az idejében felfedezett elváltozások gyógyítási kilátásai lényegesen jobbak, mint az elhanyagolt vagy csak későn felfedezett eseteké.

Beszélő macska?

Dr. Ország Mihály állatorvos a Magyar Nemzeti Állathangtár létrehozója. A doktor úr hosszú időt töltött el a Fővárosi Állatkertben, már régóta gyűjti az állatok hangfelvételeit. Publikál a Terrárium és a Természet újságokban, 1979-ben könyve jelent meg Mindent lehet, de krokodilt-azt nem! címmel, valamint állathangfelvételeket tartalmazó lemezeket és CD-ket is kiadott. Járt gyűjtőúton Kubában, Kínában, Norvégiában, valamint a környező országokban. Megkérdeztük, vannak-e macskahangokat tartalmazó hangfelvételei?
-Egyszer egy hölgy kihívott, hogy a macskája ugat. De én nem hallottam kutyára emlékeztető hangokat. A legérdekesebb felvételem pedig 1980-ból származik, az emberi szavakra emlékeztető hangokat Szentimrei Arisztid Xixi, egy sziámi adta ki magából.
Együtt hallgattuk meg a felvételt:
-Brrr. -Xixi! -Brrr, brrr, brrr. Xixi! -Mmmm. -Hogy hívják a Pap Lacit? Majom? Mmmmajom? -Mmmma-jjjom. Mmmm. -Menjünk sétálni? -Mmmmm. -Jön a Pap Laci! Majom. -Mmmmm. Mmmmm. -Mikrofon! -Mmmma-jjjom. Mmmmm. -Játszunk a mikrofonnal? -Mmmmm. Xixi, te okos vagy. Mond mama! -Mammm, mammm. Mmmma-jjjom. -Majom vagy te! Majom! -Auuu. Menjünk? Sétálni? -Mmmmm. Jön a Pap Laci! Majom! -Auuu. Auuu. Auuu. -Hol a cica? -Áüüü, áüüü. -Csicsikálni? Nem akarsz szót fogadni? -Eüüü, eüüü. Te jó kis cica vagy! Kapsz húst! Jó vagy? Jön a Pap Laci! Majom! -Mmmma-jjjom.

Agyvelőgyulladások és más agyvelőbetegségek

Macskáknál is nagyon gyakoriak a különböző allergiák során kialakuló viszketéssel járó bőrgyulladások. Nagyon gyakran bolha okozza az allergiát, de nem ritkák az inhalációs (belégzési) allergiák és az ételek által kiváltott allergiák (tápallergia) sem. Egyéb allergiás bőrgyulladások (kontakt-allergia, egyéb rovarok, gyógyszerek, hormonok és baktériumok okozta fokozott érzékenység) sokkal ritkábbak.
A bolhák a macskák legjelentősebb külső élősködői. A legjelentősebb kártételük a bolhaekcéma. Vérszíváskor ugyanis a bolhanyállal fehérje jellegű anyagok jutnak a gazdába, amelyek a bőr alkotóelemeihez kapcsolódva allergizálják a szervezetet. A már allergizálódott állatokban újabb bolhacsípés következtében rövid idő alatt kialakulhatnak a jellegzetes tünetek. Enyhe esetekben a macska néha vakaródzik. Súlyos esetben a macska percek alatt kinyalja testfelületének egy tenyérnyi részét. Az állatok testüket harapdálják, dörzsölik. A bolha okozta allergiás reakció olyan gyakori, hogy az összes allergia 40%-át egymaga kiteszi.
A fokozott érzékenység inhalációs (belégzési) allergének hatására is bekövetkezhet. Az első klinikai jelek (az arc, a hónalj és a lágyék dörzsölése, a végtagok rágcsálása, a külső hallójárat gyulladása, ritkábban kétoldali könnyfolyás és tüsszögés) általában 1-3 éves macskákban jelentkeznek. Ahhoz, hogy a betegség kezelhető legyen, először meg kell határozni a kiváltó kórokot (a kérdéses inhalációs allergént). Ehhez nyújtanak segítséget az intradermális-bőrpróbák és a vérvizsgálat (allergia tesztek). Az intradermális-bőrpróbák során a feltételezett inhalációs allergén kivonatát a bőrbe fecskendezzük (intradermális beadás) és vizsgáljuk az általa kiváltott reakciót. A belégzési allergiákat két nagy csoportra oszthatjuk, szezonális és nem szezonális allergiák. A szezonális allergiákat legtöbbször különböző növények, fű- és fafélék, valamint gyomok okozzák. Leggyakoribb allergének: borjúpázsit, angol perje, csomós ebír, réti csenkesz, réti zab, fehér akác, kocsányos tölgy, nyírfa, fűzfa, pitypang, fekete üröm, réti margitvirág, csalán és útifű. Egyéb lehetséges növényi allergének még: mocsári tippan, réti perje, pelyhes selyemperje, bükk, kőris, éger, mogyoró, fenyő és sóska. Nem szezonális allergének közül nagyon gyakran apró poratkák játszanak szerepet az allergiás folyamat kialakításában, de a házi por, apró penészgombák, lenvászon, gyapot, gyapjú és tollak is okozhatnak inhalációs allergiát. A belégzési allergének okozta allergiás reakciók olyan gyakoriak, hogy az összes allergiás kórkép 50%-át kiteszik.
Az ételek által kiváltott allergiák ritkák, ezek nem szezonális, vakaródzással járó bőrgyulladást okoznak. Tápallergiára gondolhatunk gyógyszeres kezelésre nem javuló, ismeretlen eredetű viszketéssel járó bőrgyulladás vagy idült hasmenés, esetleg hányás esetén. Ezekben az esetekben a macskák a táplálék egyes (általában fehérje) alkotórészeire túlérzékenységet mutatnak. Számos esetben az allergiát kiváltó táplálékot két évnél is régebben fogyasztja az állat, de az esetek döntő többségében fiatal korban jelentkezik a kórkép. Bár a tápallergia okozhat a légzőrendszerben és a központi idegrendszerben is működészavart, inkább bőrelváltozások, ritkábban emésztőszervi tünetek állnak a kórkép előterében. A nem szezonális vakaródzás a pofatájékon, a füleken, lábakon és a test hátsó részeken a leggyakoribb. Előfordul még a külső hallójárat gyulladása, bőrkiütések és bőrpír is. Elhúzódó esetben pedig a másodlagos krónikus elváltozások (a bőr elszíneződése, gennyes bőrgyulladás, sömörképződés, stb.) jellemzőek. Az emésztőszervi tünetek megjelenésekor régóta tartó hányás, krónikus hasmenés a feltűnő. A nagyon ritka légzőszervi (tüsszögés, köhögés, orrfolyás) és idegrendszeri (fokozott érzékenység és aktivitás) tünetek nem jellemzőek. Az ételek által kiváltott allergiákat eliminációs próbákkal is vizsgálhatjuk. Egy ilyen vizsgálat során legalább három hétig szigorú diétára fogjuk a macskát. Ekkor olyan ételeket kap kizárólag, amelyeket még élete során nem fogyasztott (pl. lóhús, birkahús, esetleg csirke- és nyúlhús, rizs) és ezért kizárásos alapon nem érzékeny rá. A tulajdonosnak szigorúan be kell tartania az utasításokat (ki kell zárni a nassolás és a zúgevés lehetőségét, ha másik macska is van a háznál, azt külön kell választani és külön kell etetni). Ha azonban a macskák az eliminációs próba során alkalmazott diétára érzékenyek, az etetés után 12-72 órán belül jelentkezik az ismétlődő vakaródzás. A másik vizsgálati módszer a provokációs próba. A tünetek megszűnése után a potenciális allergéneket egyenként visszacsempészve a diétába, rábukkanhatunk az allergiát kiváltó táplálék összetevőre. A leggyakoribb antigén források a marhahús, a kereskedelmi forgalomban kapható tápok, a búzasikér és a tejtermékek. Tápallergiát válthatnak ki még a következő táplálékforrások macskán: sertéshús, hal, tojás, zabliszt, kukorica, szója, burgonya, lóbab, keksz, stb. A tápallergia viszonylag ritka, az allergiás betegségek kb. 10%-a tartozik ebbe a kategóriába.
Az allergiák kezelésénél természetesen elsődleges a kiváltó kórok kiküszöbölése. Ha erre nincs lehetőség, csak akkor forduljunk az állatorvosi gyakorlatban használatos viszketéscsillapítókhoz. A másodlagos bakteriális folyamatok kezelésére antibiotikumterápia is szükséges lehet.

Macskatartók tévhitei

Bár ma már rengeteg helyen publikálunk állatorvosi cikkeket, mégis meglepő módon maradtak olyan tévhitek a macskások körében, amelyeket szeretnék az alábbi írásommal eloszlatni.
-Ha a drága fajtatiszta macskámat (pl. sziámi, perzsa, stb.) először egy keverék macskával vagy egyszerű házimacskával fedeztetem, akkor utána nem lehetnek fajtatiszta kölykei. Természetesen nem igaz. Ha egy drága fajtatiszta macskát életében először a legrondább keverék macska fedezi be, akkor is szülhet a későbbiek során fajtatiszta kölyköket egy fajtatiszta apától.
-Először engedem a macskámat szülni, csak utána vágatom ki. Biológiai és állatorvosi szempontból nem szükséges, hogy az ivartalanítási műtétet megelőzze egy ellés. A macska viselkedésében sem lesz különbség, ha egy szülés után vagy szülés nélkül ivartalanítjuk. Sőt egyes vélemények szerint a korai ivartalanítás (early spaying) számos előnnyel bír, pl. már jó néhány éve sokat halottam erről a módszerről az Amerikai Egyesült Államokban, amikor a kisállat-klinikán nap mint nap hallottam, hogyan beszélte rá az állatorvos a macskatulajdonosokat erre a beavatkozásra. A módszer hívei szerint a nőstény macskát már négy hónapos kortól lehet ivartalanítani. Szerintük ugyanis az így ivartalanított macskáknál kevesebb a tejmirigy-daganat, az állat jóval tovább marad játékos, a csontok növekedése időben elhúzódik és az állat várható életkora növekszik.
-Nem engedem kivenni a műtét során a petefészkeket, csak elkötni, mert ez kíméletesebb. Rosszul járna, ugyanis az elkötés súlyosabb szövődményekkel jár, mint a petefészkek eltávolítása. A későbbiek során nagy eséllyel előfordulhat, hogy macskáját petefészek-ciszta, -gyulladás vagy daganat miatt újra műteni kell. Arról nem is beszélve, hogy az elkötés nem akadályozza a tüzelést.
-Nem kell féregirtót adni a macskámnak doktor úr, rendszeresen adok neki fokhagymát. A közhiedelemmel ellentétben a humán féregtelenítők, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas macskák féregtelenítésére. Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a vámpírokat, rossz szellemeket, férgeket fokhagymával próbálták a középkorban elűzni. Megjegyzendő, hogy azokat a macskákat is kell féregteleníteni negyedévente, amelyeket nem visznek ki a szabadba, ugyanis cipőtalpon, ruhákon és egyéb ragályfogó tárgyakon az ellenálló féregpeték bevihetők a lakásba. Tanácsos lenne a negyedévenkénti bélsárvizsgálat elvégeztetése az állatorvosok által még azoknál a macskáknál is, amelyek semmiféle rendellenességet nem mutatnak.
-Doktor úr! Ne adjon a macskámnak semmilyen oltást, öreg ez már. Az egy évnél idősebb macskákat is mindenképpen ajánlatos évente a fertőző betegségek ellen beoltatni (a tíz évnél idősebbeket is!), ugyanis a betegségek elleni védő ellenanyagszint lecsökken, és az egy évnél régebben adott vakcina már nem vagy csak nagyon-nagyon csekély mértékben véd a betegségek ellen. Még akkor is, ha macskája állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók.
-Kivárom, amíg letelik az egy év macskám oltásainak tekintetében, nehogy baja legyen. Nem kell pontosan kivárni az egy évet, a ma használatos oltóanyagok ártalmatlanok, ezért macskája nincs veszélynek kitéve, ha előbb kapja meg az ismétlő oltásokat.
-Ha szomjaztatják a macskát, vagy ha nyers húst, illetve követ eszik, akkor veszett lesz. A veszettséget vírus okozza, ami leggyakrabban harapással terjed. A hosszú ideig szomjaztatott macska viselkedhet veszett módon, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy macskánk megveszett. A kőevés nem oka, hanem következménye lehet a veszettségnek, ugyanis a veszett, tudatzavaros állat lenyelhet ehetetlen tárgyakat. Ellentétben más vírusos betegségekkel, a veszettség ragályfogó anyagokkal (pl. nyers hús) nem terjed, mert a vírus nem olyan ellenálló.
-Nem kövér ez a macska doktor úr, alig eszik. Amikor meg olyan szépen kér enni, megszakad a szívem, ha nem adok neki. Az elhízott, nagy testű macskák általában rövidebb ideig élnek, mint az egészséges testsúlyú macskák. Macskáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a nem megfelelő táplálék, a stressz, stb. mind-mind egészségrontó tényező. Az elhízás megrövidítheti a macska életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezethet. Ha a macska nagyon kövér, az alkalmazandó fogyókúrát mindenképpen beszéljük meg az állatorvossal. A nagyon elhízott macskáknál heti egy koplaló nap is beiktatható.
-Száraz a macskám orra, biztos lázas. Csak a végbélben, digitális lázmérővel mért testhőmérséklet a mérvadó, nem az, hogy meleg a macska vagy száraz az orra. Sok probléma, baleset is származott már abból, hogy az óvatlan gazda nagy adagban adott emberi lázcsillapítót lázasnak vélt társának.
-Már volt többször altatva a macskám, ezért nem vállalom a műtétet. A ma használatos altatószerek igen biztonságosak, nem terhelik meg a szervezetet, ezért a macskákat életük során többször lehet biztonságosan altatni. Persze a túl gyakori altatásnak, valamint öreg, beteg és elhízott állatok altatásának nagyobb a kockázata.
-Vakaródzik a macskám doktor úr, adjon valami bolhaellenes szert. Ha egy macska vakaródzik, annak számos oka lehet (pl. bélférgesség, külső hallójárat gyulladás, allergia, különféle külső élősködők, gombák, stb.).
-Nyalja a sebét, hogy gyorsabban gyógyuljon. A macska szájában lévő nyál sok veszélyes sebfertőzést okozó baktériumot tartalmaz. Különösen káros, ha a gyógyuló műtéti seb nyalását nem akadályozzuk meg.

Együttlét kedvenceinkkel

Mivel kedvenceinkkel szinte annyi időt töltünk együtt, mint családtagjainkkal, fontos, hogyan etetjük, tartjuk, ápoljuk és gondozzuk legjobb barátunkat. A macska táplálása és az ápolás szorosan összefügg egymással. A helyes táplálás és a rendszeres ápolás az alapja a macska egészségének. Megfelelő táplálásnál macskánk bundája tömött, csillogó, bőre rugalmas lesz. A száraz, fénytelen, erőteljesen hulló szőrzet viszont annak a jele, hogy a macskával nem törődnek kellőképpen, nem ápolják rendszeresen. A kozmetikusok a fajták figyelembevételével nyírják és fürdetik a macskákat. A szőrzet ápolásán túl még fontos a rendszeres karomvágás és fogápolás is. A fogkövesség megelőzésének legfontosabb része a fogfelszín tisztántartása. Célszerű rendszeresen speciális kisállat fogkefékkel és fogpasztákkal szájápolást végezni. A macska fogpaszták heti két-háromszori használata már bőven kielégítő hatást nyújt. Természetesen a macska rágjon minél többet és félévenként állatorvossal ellenőriztessük a fogait. Egyes tápgyártó cégek már fogkövességet megelőző száraztápokat is gyártanak. A szájszag intenzitásának csökkentésére pedig klorofill és yucca pálma kivonatot tartalmazó tabletták folyamatos szedése ajánlható. Ezek a tabletták ajánlhatóak még az öreg macskák jellegzetes testszagának enyhítése érdekében, valamint megszűntetik a macskaürülék és vizelet okozta legmakacsabb szagot is. A kertbe kijáró macskáknál jelentősen csökkentik az ürülék növény- (pl. tuják), illetve gyepkárosító hatását. Macskák leggyakoribb betegségeinek egyike a külső hallójárat bőrének gyulladása. A számukra kifejlesztett fültisztító oldatok kiválóan használhatóak egészséges macskák fülének időszakonkénti tisztítására. A macska szagtalanító spray-k hatóanyagai megkötik, közömbösítik a háziállatok tartása során keletkezett kellemetlen szagokat. Szobában tartott macskák tartásánál nagy segítség az alomszagtalanító spray, amelynek hatóanyagai megkötik, közömbösítik a háziállatok almánál keletkezett kellemetlen szagokat. Természetesen ezeken túl is fontos macskánk egészségét védeni, beoltatni minden fertőző macskabetegség ellen évente és negyedévente féregteleníttetni.

Kölyökmacska érkezik a családba

A következőkben áttekintjük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek mintegy iránymutatóként segítenek abban, hogy a számunkra legmegfelelőbb macskát válasszuk ki.
Először is miért tart az ember macskát?
Az ember macskához való kötődési igénye már igen hosszú múltra tekint vissza. A macskák keresik az ember társaságát, jól érzik magukat az ember közelében, az ember számukra élelmet, meleget, lakóhelyet, biztonságot és játéklehetőséget ad. Egyes felnőtteknél gyakran a gyerek szerepét töltik be a macskák (pl. akiknek nem lehet saját gyereke vagy társtalanok). A macskák az összes felmérés szerint pozitívan hatnak az emberekre: egy macska megsimogatása az emberekben feszültségoldó hatású, vérnyomáscsökkentő, a macska a család része, a macskával kapcsolatos rendszeres dolgok (pl. etetés, alom kicserélése, stb.) rendszeretőbbé és pontosabbá teszik az embereket, jószívűekké válnak a macskatulajdonosok, stb. Minden felmérés szerint hosszabb a macskatartó emberek átlagéletkora.
Milyen fajtát válasszunk?
Egyes esetekben egyszerű a válasz, hiszen néhányan meghatározott célra keresnek macskát, pl. tenyészteni akarják az adott fajtát, stb. Ha azonban hobbymacskát keresünk, akkor a választási lehetőségeink számának határa a csillagos ég, rengeteg gyakoribb és ritkább fajta létezik, sőt egy keverék vagy házimacska is ugyanolyan kedves és szeretetreméltó lehet (arról nem is beszélve, hogy olcsóbbak és ritkábban lépnek fel náluk örökletes betegségek). Általánosságban válasszunk úgy macskát, hogy a fajta vérmérséklete és szükségletei összhangban legyenek a tulajdonos életmódjával és lehetőségével.
Milyen idős legyen a macska?
Erre a kérdésre mindenki rávágná, hogy a lehető legfiatalabb, de ez azonban csak általánosságban mondható el. Túl fiatal macskát semmiképpen se válasszunk, az anyjától való idő előtti elválasztás káros lehet, mind a fejlődés, mind a megrázkódtatás miatt. Ha azonban megvan a lehetőségünk arra, hogy a kölyökmacskára rendszeresen ránézzünk vagy egész nap otthon vagyunk, szoros kötődés alakul ki a cica és a család között. Az idősebb jövőbeli macskatulajdonos számára a kölyökmacskák örökös nyüzsgése és törődési igényei nagyon fárasztóak lehetnek, de egy idősebb macska jó otthonra találhat náluk. Azonban ebben az esetben meg kell bizonyosodni arról, hogy miért keresnek az illető macskának gazdát (pl. lehet, hogy nyugtalan természetű, agresszív, nem szobatiszta, stb.).
Kandúrt vagy nőstényt válasszunk?
A legfőbb ok, ami a nőstények ellen szól, az, hogy évente többször ivarzanak, az ivarzással pedig kellemetlenségek járnak. A nőstények ilyenkor mágnesként vonzzák a kandúrokat, ezáltal nemkívánatos vemhességek is elő szoktak fordulni. Ezeket a hátrányokat azonban ivartalanítással kiküszöbölhetjük. A fiúcicákat is célszerű heréltetni, ugyanis az ivarzási időszakokban nekik is nyugtalan a viselkedésük, sokat nyávognak és elkóborolnak. Aki azonban kifejezetten pároztatni és születni (tenyészetni) szeretné macskáját, a gyerekeit megajándékozza az újszülött kismacskák látványának örömével.
Hogyan válasszuk ki a kérdéses macskakölyköt?
Ha már hosszas tudakozódás és utánjárás eredményeképpen sikerült találnunk egy megbízható macskatenyésztőt (a piaci és aluljárói árusok készlete sokszor vegyes forrásból származik, nemegyszer talált macskákból vagy engedély nélküli tenyésztőktől), arra kell törekednünk, hogy lássuk az egész almot és magunk válasszuk ki a megszeretett macskakölyköt! Általában 4 hetes kor előtt semmiképpen sem szabad ölbe venni és megsimogatni a kismacskákat, nehogy fertőző állatbetegségeket vigyünk az állományba vagy az anyaállatot felingereljük. Érdemes azonban a játszadozó kölyökmacskákat messziről figyelni, viselkedésüket, jellemüket feljegyezni. Ezt több alkalommal is megtehetjük. A legtöbb fajta körülbelül 6-7 hetes korban alkalmazkodik legkönnyebben az új környezethez, ekkor a jelöltet már megvizsgálhatjuk. Az egészséges kismacska mutatja a fajra jellemző külső tulajdonságokat, korának megfelelő nagyságú és fejlettségű. Tekintete élénk, figyelmes, szeme nem váladékozik, fülei, bőre és szőrzete tiszták, a fajra jellemző szagúak, a fogai a kornak megfelelő számban találhatóak meg, a széklete szilárd, a vizelete nem elszíneződött, testalkata arányos, nem kövér. Az állat örül, ha kézbe veszik, semmiféle fájdalom jelét nem mutatja. Ha ezek a főbb irányvonalak is egyeznek, akkor feltétlenül konzultálnunk kell a tenyésztővel. Meg kell kérdeznünk a macska származását, megnézni a törzskönyvét, tudakozódnunk kell az eddigi esetleges védőoltásokról, féregtelenítésekről és etetésről. El kell kérnünk természetesen a cica oltási könyvét is, valamint mindenképpen kérjünk bizonylatot az adás-vételről, ugyanis vannak komolyabb rendellenességek vagy lappangási stádiumban lévő betegségek, amikre csak később derülhet fény. Arra is van lehetőség, hogy a kiscicát az állatorvos még a hazaszállítása előtt megvizsgálja. A kiválasztott cicát lehetőleg reggel szállítsuk haza, mert így egy egész napja van megszokni az új körülményeket. Lehetőleg két ember szállítsa, mert így valaki az ölébe tudja venni a pokrócon. Legyen kéznél újságpapír is az utazási kellemetlenségek megelőzésére. Az otthoni szükséges dolgok (evő- és ivóedények, játékszerek, macskakosár, macskaalom, macskatáp, stb.) beszerzéséről pedig már előre gondoskodjunk. A macska szagtalanító spray-k hatóanyagai megkötik, közömbösítik a macskák tartása során keletkezett kellemetlen szagokat. Szobában tartott macskák tartásánál nagy segítség az alomszagtalanító spray, amelynek hatóanyagai megkötik, közömbösítik a háziállatok almánál keletkezett kellemetlen szagokat. A fejlődésben lévő kölyökmacskának kálcium-kiegészítésre van szüksége a hosszú végtagcsontok fokozott növekedése miatt, ezt macskák számára kifejlesztett csonterősítő tablettával biztosíthatjuk. Az így megérkezett új családtagot megfelelően kell etetni, el kell kezdeni nevelni, tanítani, engedelmességre és szobatisztaságra szoktatni, valamint a helyi állatorvossal konzultálva megkezdeni az oltási és féregtelenítési programját.

A macska az egyik legellenállóbb állat?

Mindannyian halottunk a sajnálatos amerikai terrortámadásokról. Rengeteg ember lelte halálát a New York-i World Trade Center és a szomszédos épületek romjai alatt. Azonban volt egy túlélő, aki ámulatba ejtette a világot. Őt úgy hívják, hogy Precious, a perzsa macska. Azt mondják, hogy a macskáknak kilenc életük van. Ez Precious-ra nagyon is igaz. Precious gazdái a 2001. szeptember 11-ei terrormerényletek előtt mentek szabadságra, a macska etetését a szomszédra bízták. Az ikertornyok összeomlásakor azonban a szomszédos épületek is összedőltek, köztük az is, ahonnan a macska végignézte a World Trade Center pusztulását. A cica 18 napig semmit sem evett, inni is csak annyit tudott, ami a sérült vízvezetékekből kicsöpögött. A romok között kúszva megsérült az egyik szeme és a mancsait is összevagdalta. A piszkos víztől, amit megivott és a sérülésektől fertőzést kapott és csaknem egy kilót fogyott Precious, amikor megtalálták. A gazdái már le is mondtak róla, hogy megtalálják, amikor egyszer csak a romeltakarítók nyávogást hallottak a tonnányi törmelék alatt. Keresőkutyával indultak a nyomára, miután megtalálták, rögtön állatorvoshoz vitték, aki csodának tartja, hogy a hosszú kezelés után Precious életben maradt. De már sokkal jobban van, nagyon boldog, egyfolytában dorombol.

Daganatok: A daganatos megbetegedések kialakulása

Macskák között is egyre gyakrabban hallunk daganatos megbetegedésekről. A betegségek gyakoribb előfordulását több tényezővel magyarázzák. Szerepet játszik benne kedvenceink átlagos élettartamának növekedése, az állatorvosi diagnosztikai eljárások fejlődése és alkalmazásának elterjedése, valamint a környezetszennyezés civilizációs ártalmai. Mindezek ellenére e betegségcsoportra sem sajátíthatjuk ki a civilizációs jelzőt, hiszen már i. e. 2000-ből találhatunk említést a rákról, sőt a kezeléséről is, ami abban az időben kén és arzén használatát jelentette. Papirusztekercsek szerint a fáraók is ismerték a rákos megbetegedések egyes típusait. A bizánci és az arab orvosok is foglalkoztak a kezeléssel. Azóta számos elmélet és feltevés uralkodott a rák kialakulásával kapcsolatban. Tudjuk-e a rák kialakulásának okát? A XXI. században az emberiség még mindig nem ismeri a rák okait, annak ellenére, hogy több daganat már gyógyítható vagy a megbetegedett macska élettartama növelhető, sok esetben az életminőség javításával együtt. A rizikófaktorok kiküszöbölésével pedig számos daganat kialakulása elkerülhető. Jellemző azonban az is, hogy a daganatos megbetegedések egyre fiatalabb macskákban jelentkeznek.
A daganatok keletkezésére több elmélet ismert, ezek egyike a mutációs elmélet, amely szerint a sejtekben olyan mutációk jönnek létre, melynek következménye korlátlan sejtburjánzás. A daganatok a sejtek betegségei. Keletkezésükkor a sejt megváltozik, rendellenesen működik és gyors osztódással, esetleg áttéteket okozva, önmagához hasonlókat hoz létre. A korlátlan növekedéshez, a sejtburjánzás kialakulásához számos elősegítő faktor szükséges. A táplálékkal bejutó anyagok egy része elősegítő jelleggel rendelkezik (pl. túlzott zsiradékbevitel), de természetesen nem egy, a rák kialakulását gátló anyagot tartalmazó tápanyag (pl. rostok, vitaminok, keresztesvirágúak csoportjába tartozó zöldségek) is ismert. Az étrend kiváltó vagy elősegítő jellegét nehéz egzakt módon alátámasztani, hiszen a rosszindulatú daganat kialakulása és felismerése között hosszú idő telhet el, amikor szinte lehetetlen rekonstruálni az étrendet és abból megfelelő következtetéseket levonni. Az önmagukban nem rákkeltő anyagok a szervezetben különböző biokémiai viszonyok mellett azzá válhatnak. Ezért sokszor csak feltételezésekre vagyunk utalva, mégis a szakirodalom alapján kb. 35%-ban kimutatható a táplálkozás szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Emellett (főleg az emésztőrendszeri) a daganatok megelőzésében számos táplálkozási tényező ismert: csökkentett zsiradékbevitel, rostban gazdag táplálék, zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztása, túlzott fehérjebevitel kerülése, a vörös húsok helyett a fehér húsok (pl. csirke- és halhús) előnyben részesítése. Természetesen a táplálkozás mellett a rák keletkezését kiváltó vagy elősegítő egyéb tényezőket (pl. vegyi anyagok, a levegőben előforduló rákkeltők, stressz) együttesen kell vizsgálni.
A legtöbb daganat milliárdnyi vagy annál is több sejtből áll össze, mire egyáltalán tudomást szerzünk róla. A daganaton belüli sejtek sok szempontból, pl. jellegzetes alakjuk, növekedési tulajdonságaik, anyagcseréjük tekintetében különböznek a daganaton kívüli normális sejtektől. Sejtek ilyen seregének hirtelen megjelenése olyan tömegmegmozdulásra emlékeztet, mintha ép sejtek milliói egyetlen éjszakán felsorakoztak volna egy daganattömeg élvonalába. A látszat megtévesztő. Egy daganat kialakulása roppant lassú és elhúzódó folyamat. A daganatot alkotó sejtek egyetlen előd egyenes ági leszármazottai, egy olyan távoli ősé, amely éveket élt, mielőtt a daganattömeg léte nyilvánvalóvá vált. Ezen alapító tag, az áruló sejt elhatározta, hogy ezen túl a saját külön útját járja, s a testszövetek egyikében saját növekedési programot indít be. Ezt követően burjánzását nem az őt körülvevő sejtközösség szükségelteti, hanem saját belső menetrendje szabályozza. Tehát nem újoncok millióiról van szó, csupán egyetlen őstől tömegesen elszaporodott, hasonló gondolkozású leszármazottak hatalmas hordájáról. Daganatsejtek milliárdjai regenerált ősük képét öltik. Fittyet hánynak a körülöttük élő szövet és szervezet jólétére. Csakúgy, mint az alapító sejtet, őket is egy program vezérli, a fokozottabb növekedés, önmaguk megsokszorozása, korlátlan terjeszkedés elérése. Az általuk előidézett zűrzavar rávilágít arra, mennyire veszélyes a test bármely sejtjét a függetlenség egyéni mértékével felruházni. Mindazonáltal így vannak az összetett többsejtű organizmusok felépítve. Ha ezt megértjük, rájövünk, hogy a rák nem a modern kor csapása, hanem az őskortól napjainkig az összes többsejtű élőlény által hordozott kockázat. Így hát csoda-e, a szervezet több 100 milliárd sejtjét tekintve, hogy a rák a hosszú élet során gyakran előtör?

Daganatok: A daganatos megbetegedések gyógykezelése

Régebben a daganatos betegségek kialakulása a legtöbb esetben a macskák életének a végét jelentette. Mára ez megváltozott. Egyfelől a tulajdonosok igényei nőttek a kedvenc állatok állategészségügyi ellátásával kapcsolatosan, ugyanakkor az állatorvosi diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével manapság a macskák egészségügyi ellátásának színvonala is megnőtt. A daganatos megbetegedések diagnózisa gyakran bonyolult feladat. Kicsit könnyebb a helyzet a testfelszín közelében kialakuló daganatok (pl. emlődaganatok, bőrdaganat) esetében. Bonyolult a kórhatározás, ha a daganat a külvilágtól elzártan, a testüregekben (mellüreg, hasüreg, koponya) fejlődik, ilyenkor a kiegészítő vizsgálatok (pl. laboratóriumi vizsgálat, röntgen, ultrahang) kiemelten fontos. A korrekt végső diagnózis kimondásához nem nélkülözhetjük a szövettani vizsgálatokat sem. Ha megvan a diagnózis, az állatorvosnak a tulajdonossal közösen célszerű megállapodni a kezelési stratégia kialakításában. A daganat biológiai sajátosságai és a kórismézés idején bizonyítható anatómiai kiterjedése határozza meg a választandó kezelési módozatokat és azok alkalmazásának sorrendjét. A daganatok kezelésére napjainkban három módszer kínálkozik: a daganat (a daganatos sejt, szövet vagy szerv) eltávolítása, azaz a sebészi kezelés, a daganatos sejt vagy szövet elpusztítása, ez radioterápiával (külső irradiáció, illetve a radioizotópok) vagy kemoterápiával (daganatgátló gyógyszerek) történik, s a tényleges gyógyítás, a daganatos sejt kialakulásának megakadályozása vagy a már kialakult daganatsejt visszaprogramozása, tehát a biológiai daganatterápia. A kezelési módszerek közül a legősibb és kétségtelenül ma is a legeredményesebb a sebészi kezelés, gyakran alkalmazott, de fiatalabb módszer a radio- és a kemoterápia, míg a legfiatalabb, de a legígéretesebb a biológiai daganatterápia. A sebészet és a külső sugárterápia helyi gyógymódok, a daganatkezelés szempontjából távolhatásuk nincs. Ezzel szemben a vérkeringésbe juttatott radioizotópok és a kemoterapeutikumok az egész testre fejtenek ki hatást. Erre akkor van szükség, ha a szervezetben szétszóródott daganatsejteket kell felkeresni és elpusztítani.
-A rosszindulatú daganatok kórlefolyása során a macskákon leggyakrabban valamilyen sebészeti beavatkozást hajtanak végre. Szerencsés esetekben a varrateltávolítással lezáródik a kezelés, csak időnkénti esetleg ellenőrző vizsgálatokra kell visszavinni kedvencünket. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány), esetleg súlyos esetben az egyik végtag amputálása az ára, nem szabad az operációtól visszarettenni.
-A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek legnagyobb része macskákon is sikerrel bevethető (pl. a vérképző szervek, egyes fej-, nyaki-, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok). Ezen daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség előnyösen befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető. Ezen gyógymód általános elterjedésének gátja a magas költség.
-A tumoros megbetegedések másik részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi-, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva. A macskákon előforduló sokféle daganatok között léteznek sugár-érzékeny és a besugárzásnak ellenálló tumortípusok. A leginkább sugárérzékeny és ezáltal sugárkezeléssel legjobban gyógyítható daganatok a sok osztódó sejtet tartalmazó, ezért gyorsan növekvő, lágyszöveti típusú daganatok. Helyeződésük szerint bármely testtájon előfordulhatnak ezek a daganatok (leggyakrabban pl. a száj- és orrüreg, a nyak, a hasi- és nemi szervek, valamint a csont és vázrendszer daganatait kezeljük eredményesen sugárterápiával). A sugárterápia célja lehet a teljes gyógyulás, a tumormentes állapot elérése, a tumor méretének csökkentése és ezáltal a műtéti megoldás előkészítése, az operáció után az esetlegesen visszamaradó daganat elpusztítása, vagy a más módon nem csillapítható fájdalom csökkentése. Ez kezelési forma sem terjedt még el a gyakorlatban.

Szellemi barátunk, a macska: Sok ezer évvel korábbi a kapcsolat, mint eddig hittük

Régészek szerint bizonyíték van arra, hogy a macska és az ember kapcsolata sok ezer évvel régebbi, mint azt valaha is gondolták. Az egyiptomiak mintegy négyezer évvel ezelőtt már feltehetően csak „örökölték" a barátságot ezekkel az intelligens kis állatokkal. A Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Ciprus szigetén, Sillurokam-bosz településen talált újkőkor-szaki temetkezési helyen talált leletek azt bizonyítják, hogy a macska és az ember barátsága akár kilenc és fél ezer évre is visszanyúlhat. Korábban azt gondolták, hogy az állatok és az ember barátságát időszámításunk előtt 2000-1900 évvel az egyiptomiak alapozták meg: ők kezdték háziállatként tartani a macskákat. A ciprusi temetkezési helyen egy eltemetett ember mellett egy hasonló módon elhantolt macska maradványait találták. „Nem tudjuk- mondta Jean-Denis Vigne, a párizsi természettudományi múzeum tudományos tanácsának elnökhelyettese-, hogy az ember férfi volt-e vagy nő, de azt igen, hogy az akkori társadalomban kiemelkedő szerepet töltött be." A mellette talált macska a Felis silvestris fajtához tartozott vadmacska volt, egy kicsit nagyobb a mai háziasított macskánál. Körülbelül nyolc hónapos lehetett, amikor elpusztult. A sírban sok olyan leletet találtak, amelyre korábban nem bukkantak: volt ott tűzkő, egy kis zöld színű kőbalta és kéttucatnyi kagylóhéj. A macska csontváza alig negyven centiméterre volt eltemetve az ember mellé. A temetkezés módja arra utal, hogy a macskát tisztelettel hantolták el, Vigne szerint azért ölhették meg, hogy elkísérje az embert a túlvilágra. A francia tudós szerint bár arra nincs bizonyíték, hogy a macskát kedvencként tartották volna, a ciprusi leletek arra utalnak, hogy a macska és az ember között valamiféle spirituális kapcsolat létezett. Szíriában, Törökországban és Izraelben is találtak már macskafigurákat, kőből és agyagból formálva. Ezek a leletek mind a neolitikus időkből, a kőkorszak utolsó szakaszából valók. A régészek rendszerint azt állítják, hogy az ember azért tartotta a macskát, mert az kipusztította körülötte a rágcsálókat. A ciprusi leletek arra utalnak, hogy az ember valahonnan a szárazföldről „importálta" a macskákat, mint ahogy más állatokat, pl. birkákat, disznókat, kutyákat is. Az állattartás kultúrája így szelte át a tengereket. A ciprusi ásatásokig az egyiptomiakat tartották a macskák megszelídítőinek és tisztelőinek. Bastet istennőt, aki az életet adó nap melegét, hatalmát jelképezte, macskafejjel ábrázolták. A Nílus mentén a macskákat az otthon védelmezőiként tisztelték, és már négyezer évvel ezelőtt is tenyésztették.

Mit csinál a macskámmal az állatorvos, avagy a betegvizsgálat módszerei

Amikor kedvencünk megbetegszik, állatorvosunk megvizsgálja, megpróbálja kideríteni, hogy mi a probléma. A kórhatározás (diagnózis) a betegség felismerését és megnevezését jelenti. A diagnózist a kórelőzményre és főleg a betegvizsgálat adataira támaszkodva, levonva azokból a következtetéseket, szaktudása alapján állítja fel az állatorvos.
-A kórelőzmény a macska gazdájának közlése az állat betegségének előzményeiről, válaszadás a kórelőzményt felvevő állatorvos kérdéseire. A részletes, tárgyilagos kórelőzmény útbaigazítás a további vizsgálatok irányára, megkönnyíti a helyes kórhatározást. A kórelőzmény felvétele az állatorvos részéről nagy szakmai tapasztalatot, a macska gazdájával bizalmi viszony kialakítását, jó kapcsolatteremtő képességet, emberismeretet, türelmet igényel. Fontos, hogy a tulajdonos az általa megfigyelt jelenségeket spontán, őszintén el tudja mondani. Ezek a kórelőzmény legértékesebb részei. Kérdések feladására szükség van, amelyek rövidek, világosak legyenek, hogy azokra lehetőleg egyértelmű válaszokat lehessen adni. Óvakodni kell viszont a gazda egyoldalú, tendenciózus megjegyzésekkel való befolyásolásától, gondolatmenetének egy irányba szorításától. Nem zárható ki viszont, hogy a tulajdonos valamit tévesen észlelt, csak mások által tapasztaltakat tud kevéssé hiteles módon továbbadni, netán valamit elhallgat, esetleg félrevezetni próbál. Ha a vizsgálat eredményei nem egyeznek a kórelőzménnyel, a későbbiekben ezek lehetőség szerinti tisztázására vagy ha új ismeretekre tesznek szert, a kórelőzmény kiegészítésére kell sort keríteni (pót-kórelőzmény).
A kórelőzmény a következő részekből áll:
1. A macska egészségi állapotára, betegségére vonatkozó adatok. A betegség kezdete, a betegségre utaló elváltozások, rendellenességek (panaszok), változások az egészségi állapotban (javulás, romlás), esetleges korábbi megbetegedések.
2. Állatorvosi beavatkozások. Védőoltások (oltási könyv bemutatása), betegségek megállapítása, gyógyszerezés, diagnosztikai vagy terápiás vizsgálatok, eljárások, műtétek.
3. A macska környezete. A macska elesége, ellátása, elhelyezése, életkörülményei, esetleges társai és azok egészsége, más állatokkal való kapcsolatba kerülése, idegen anyagok (mérgek) felvételének lehetősége, változások (más gazda, költözés, stb.), más környezet (utazás, üdülőhelyen való tartózkodás).
A betegvizsgálatnak számos módszere van:
-Érzékszervi, fizikális módszerek:
-A megtekintés végezhető szabad szemmel, igénybe vehetőek olyan fényforrások, amelyek fénysugarakat vetítenek egy adott helyre (szemtükör, reflektorok). Különleges formája a belső szervek műszerrel való megtekintése.
-Tapintással vizsgáljuk a test felszínét és annak mélyebb részeit, főleg az alaki eltérések, fájdalmasság felismerése céljából. A has mély áttapintásával vemhesség, idegen képletek, daganatok, a hasi szervek alak-, nagyságváltozásai, valamint a hasüregi folyadékgyülem ismerhető fel. Belső tapintást a végbélbe vezetett ujjal végezhetünk.
-A hallgatózás a szívhangokra, valamint a légzési zörejekre fonendoszkóppal történik.
-A kopogtatást macskán ujjal ujjra végezzük a mellkason vagy a hasfalon, elsősorban a testüregekben lévő kóros tartalom (folyadék, gázok, levegő) kimutatására.
-Szaglással felismerhetjük a szájbűzt, a macska testének vizeletszagát, az orrváladék, a bőr, a bélsár és a vizelet rendellenes illatát.
-Az általános betegvizsgálathoz tartozik az ún. klinikai alapértékek, a testhőmérséklet, a pulzus, a légzésszám felvétele.
A macska testhőmérsékletét a végbélbe vezetett digitális orvosi lázmérővel állapítjuk meg, ami fiziológiás körülmények között 38,3-39,1ºC. Lázas a macska, ha hőmérséklete meghaladja a 39,5°C-t, magas a láz, ha a hőmérő 40,0ºC-feletti értéket mutat. Lehet a testhőmérséklet alacsonyabb is a normálisnál, ami a betegség kedvezőtlen kimenetelére utal.
A macska érverését a comb belső felületén tapintjuk és az normális körülmények között 90-120 percenként, jól kiérezhető, középkönnyen elnyomható, ritmusos. A gyenge és/vagy szapora érverés vérkeringési elégtelenség következménye, szívbetegségekben ezen kívül aritmiás, kihagyó érverés sem ritka.
A légzés percenkénti száma 15-30, ez megtekintéssel, esetleg tapintással vehető fel. A szapora légzés, láz, légzési-vérellátási zavarok, néha agyvelői bántalmak következménye, a nehezített légzés pedig főleg tüdőbetegségek vagy a be- és kilélegzés akadályozottsága miatt fordul elő.
Mindhárom klinikai alapérték fiziológiásnak tekintendő emelkedése tapasztalható azután, hogy a macska testi megerőltetésnek lett kitéve és izgalom során is. Helyes ezért, hogyha azok megállapítása azután történik, amikor a macska már megnyugodott, a vizsgálat kezdetén kapott értékek az izgalom következtében magasabbak lehetnek az átlagosnál, még ha ennek egészségkárosodásra utaló oka nincs is.
-A részletes betegvizsgálat kiterjed a macska minden szervrendszerére, szervére. Különös részletességgel, a kiegészítő diagnosztikai módszerek igénybevételével vizsgáljuk azokat a szerveket, amelyek megbetegedése a kórelőzmény, valamint az általános betegvizsgálat alapján gyanítható vagy valószínűsíthető.
-A klinikai kiegészítő vizsgálatok közé soroljuk a diagnosztikai, kémiai laboratóriumban végzett, valamint a speciális diagnosztikai műszerekkel kivitelezett eljárásokat. A kiegészítő eljárások egy része ma már szinte minden igényesebb betegvizsgálat szerves része, ezeket nevezzük szűrővizsgálatoknak, más részükre ritkábban, csak indokolt esetekben kerül sor.
-A klinikai laboratóriumi tesztek nagy részét rutinszerűen végzik. Ilyen a vizelet-, a vérkép- és a bélsárvizsgálat. Indokolt esetben vérgáz-, -ionkoncentráció-meghatározás, a vérplazmaenzimek és más alkotóelemek (glükóz, kreatinin, karbamid, stb.) mérése, különböző váladékok, punktátumok feldolgozása történik. Ide soroljuk a bakteriológiai és a szövettani (hisztológiai) vizsgálatokat is.
-A fontosabb műszeres kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok a következők: röntgen (Rtg), ultrahang (UH), komputertomográfia (CT), elektrokardiográfia (EKG), fonokardiográfia, elektroencefalográfia (EEG), endoszkópia, vérnyomásmérés, próbacsapolás, szervbiopszia, diagnosztikai laparoszkópia.

Mennyire szeressük macskáinkat?

Bár kedvenceinket nagyon szeretjük, kötődünk hozzájuk, mégis felhívnám a figyelmet arra, hogy a túlzott szeretetnek lehetnek súlyos következményei, mind kedvencünkre, mind önmagunkra nézve.
-A túlzott szeretet káros következményei kedvencünkre nézve:
Van, aki úgy gondolja, hogy macskája akkor lesz egészséges és tiszta, ha gyakran megfürdeti. Azonban macskáinkat soha vagy csak ritkán kell fürdetni, inkább rendszeres szőrkefélésre van szükségük. Macskánk bőrét és szőrzetét vékony zsírréteg védi a nedvességtől és baktériumoktól, gombáktól. A gyakori samponos fürdetés eltávolítja ezt a védőréteget és korpásodást, viszketegséget okoz. Ha az macska lába piszkos, többnyire elegendő, ha csak a sáros mancsokat öblítjük le langyos vízzel. Tisztításhoz speciális macskasampont, ne emberi samponokat használjunk. Zuhanyoztatáskor ügyeljünk arra, hogy ne menjen víz kedvencünk fülébe, ha ez mégis megtörténik, törüljük nyomban szárazra a füleit belülről. A szemhéjak nedves ronggyal is letörölhetőek.
Az ünnepi ínyencségek is vezethetnek balesethez, pl. Karácsonykor mindenki kedvezni akar kedvencének. A kocsonyából a bőrkét csak kis mennyiségben szabad adni. A halat nem igazán szálkázzák ki a macskák. A sültpulyka combcsontja erősebb, mint a csirkecsont és szálkásan törik, ezt sem tanácsos a macskáknak adni. A bejglitől, szaloncukortól és egyéb édességektől is óvjuk macskáinkat. A csokoládé és a kakaó pedig akár halálos mérgezést is okozhat nagyobb adagban. A csokoládéban lévő egyik hatóanyag macskákban már kis adagban is halálos mérgezést okozhat élénkítő és izgató hatása miatt. A keserű csokoládé veszélyesebb, mint a tejcsokoládé. Kis mennyiségű csokoládé hatására a macska felélénkül, föl-alá rohangál a lakásban, az udvaron, izgatottabb, nyugtalanabb lesz. Nagy mennyiségek hatására idegrendszeri zavarok lépnek fel. A macskák ilyenkor tűzforróak, testük görcsben van, remegnek és rángatóznak. A kialakult szívritmuszavar válhat végzetessé. A hosszú távon, kis mennyiségekben adott édességek mellékhatása pedig az elhízás, ami megrövidíti a macska életét, szívbetegséghez, májelégtelenséghez, cukorbetegséghez vezet.
A foglepedék és fogkövesség kialakulását és növekedését a táplálkozási szokások és a táplálék jelentősen befolyásolják, pl. aki mindig főtt, darabolt, pépesített, leveses ételeket, konzerv tápokat etet kedvencével (szegénynek ne kelljen annyit rágni), ezzel csökkenti a fogfelszín öntisztulásának lehetőségét. A fogkövessé pedig nem csak esztétikai kérdés. Az ilyen állat gyakran nyálzik, lassan eszik, nehezen és nem szívesen rág, a darabos és száraz ételféleségeket nem fogadja el, feltűnő az émelyítően büdös szájszag. Elhúzódó esetben az íny vörösesen begyullad, a gyulladt íny sorvadásnak indul, ennek következtében a foggyökér szabaddá válik, a fog meglazul, majd kihullik. A fedetlen foggyökér a fogkövek felületén lévő nagyszámú baktériumtól könnyen fertőződik, ami tályogok kialakulásához vezethet. E súlyos eseteket gyakran kíséri a gyulladt íny vérzése és a fogkővel érintkező száj-nyálkahártya fekélyes gyulladása. Súlyos fogkövesség esetén az itt élősködő baktériumok elárasztják a belső szerveket és azok megbetegedését okozzák, valamint a macska és a gazda mandula- és garatgyulladás veszélyének is ki van téve.
-A túlzott szeretet következményei önmagunkra nézve:
Amennyiben nem oltatjuk be a fertőző betegségek ellen kedvencünket, nem féregteleníttetjük rendszeresen őket és ezek után nem tartjuk meg a szükséges minimális higiéniás rendszabályokat (tehát ölelgetjük, csókolgatjuk őket, velünk alszanak egy ágyban), elkaphatunk tőlük emberre is veszélyes fertőző betegségeket, amelyeket állatokban előforduló vírusok, baktériumok, gombák és férgek okoznak.
A veszettség vírusos betegség, amely emlősökben a klinikai tünetek megjelenését követően rendszerint halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás formájában zajlik le. A veszettség típusos lefolyásakor a viselkedés megváltozását követően általában fokozott ingerlékenység, támadó magatartás, majd bénulásos tünetek jelentkeznek, először többnyire az állkapocs- és a szemmozgató izmokban (lógó állkapocs, nyálzás, kancsalság). A csendes veszettség során a kezdeti levertség ingerlékenység nélkül megy át bénulásba. A beteg állatok a garatizmok fájdalmassága miatt általában nem tudnak nyelni (víziszony).
A kullancsok a leggyakoribb terjesztői a baktérium okozta Lyme-kórnak, amely elsősorban az ember fertőző betegsége, de a kórokozó iránt az összes melegvérű állat is fogékony. A fertőzött kullancs szúrását követően az állat bőrén a szúrás utáni néhány nap elteltével kör alakú bőrpír képződik, amely napok múlva növekszik és a szúrási ponttól kezdődően a bőr visszanyeri eredeti színét (ezt a kokárdaszerű bőrelváltozást, bőrgyulladást krónikus vándorló bőrgyulladásnak nevezik). A szúrási ponthoz legközelebbi nyirokcsomók pedig megduzzadnak. Miután a kórokozó baktériumok betörtek a véráramba, a beteg lázas, étvágytalan, bágyadt lesz, de a tünetek nem jellemzőek. Ezután néhány hét vagy hónap múlva a belázasodó betegnek általános tünetei lesznek, pl. rossz közérzet, hányinger, bágyadtság, testszerte a nyirokcsomók megnagyobbodása és szőrhullás. Szív-, ideg-, izom- és sokízületi gyulladás is jelentkezhet. A legtöbb macska sántaság és ízületi fájdalmak miatt kerül állatorvoshoz, de gyakoriak a szívpanaszok, a teljes lesoványodás, az idegrendszeri- és bőrtünetek is.
A gombás bőrbetegségek beteg állattal való közvetlen érintkezéssel vagy a gombaspórákat átvivő ragályfogó tárgyakkal (pl. ruha, fekhely, kozmetikai eszközök, cipőtalp, stb.) jönnek létre. A bőrelváltozások kialakulását elősegíti a bőr és a szervezet általános ellenálló képességének csökkenése. A fertőződés és a betegség megjelenése között általában 8-10 nap telik el, de lehet a lappangási idő jóval hosszabb is. Fokozott hámlás, pikkelyezés, a szőrszálak letöredezése és kihullása alakul ki (tipikus esetben különböző nagyságú, általában kerek, erősen korpázó, pikkelyező vagy szőrtelen foltok láthatóak). A kezdeti elváltozások nem viszketnek. A foltok szélén a bőr erősen kipirul, a foltokat vékony pörk fedi, ezekhez az elváltozásokhoz mérsékelt viszketés is társul. A másodlagos baktériumok okozta fertőzések következtében gennyes bőrgyulladás is kialakulhat az elváltozások helyén. Súlyos esetben a karmok megbetegedése is megfigyelhető, ilyenkor a karmok rendellenesen növekednek, szürkéssárgásan elszíneződőek, felrostozódnak és morzsalékonyak.
A fonál- és galandférgek kedvenceink leggyakrabban előforduló élősködői. Az orsóférgek a vemhes állatok méhlepényén áthatolva, más férgek az anyatejjel fertőzik az újszülötteket. A szoptató anyamacskák a kölykeik nyalogatása során is fertőzhetnek. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, egyes férgek a bélcsatornában élősködnek, a bélsárral is ürülnek. Felnőtt állatokban a lenyelt peték a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák elvándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira és a férgek által termelt mérgező anyagok által okozott károsításokra (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. A férgesség elsősorban néhány hetes kölyökállatokban nyilvánulhat meg jellegzetes klinikai tünetekben (pl. körte-alakú, feszes has, hasmenés, fehér nyálkahártyák, remegés, bizonytalan mozgás, lesoványodás, szánkázás, stb.).

Állatútlevél és mikrochip

2004. október elseje óta kutyát, macskát és vadászgörényt nem engednek be állatútlevél nélkül az Európai Unió (EU) tagállamaiba. Az Európai Unió évek óta készült az egységes állatútlevél bevezetésére, a rendelkezés célja a veszettség terjedésének megakadályozása. Egy új uniós jogszabály bevezette az egységes európai állatútlevél (ún. pet passport) fogalmát és használatát és megköveteli az állatok állandó jelölését. Mint ismeretes, az Európai Parlament és a Tanács 998/2003 (EK) számú rendeletében az EU egységes, uniós szintű szabályozást fogadott el a kedvtelésből tartott állatok, azon belül nevezetesen a kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú szállítására. A rendelet szerint az ilyen állatokkal utazó tulajdonosok a korábbi tagállami szintű és sokszor egymástól eltérő szabályozás helyett a jövőben az egész EU-ban azonos feltételekkel utazhatnak, továbbá EU-n kívüli országokból is azonos feltételekkel léphetnek be vagy térhetnek onnan vissza. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az állatútlevél kiállításával, a hozzá kapcsolódó regisztráció vezetésével a legilletékesebbet, a magán-állatorvosok tevékenységét felügyelő Magyar Állatorvosi Kamarát bízta meg. Az útleveleket az állatorvosoktól kérhetik a gazdák. Mindössze a veszettségtől hivatalosan mentes Nagy-Brittaniába, Írországba, Svédországba és Máltára utazók részére élnek továbbra is szigorúbb, speciális követelmények. Az állatútlevél kiváltja az ezekben az országokban egyébként kötelező hat hónapos karantént, azzal a kitétellel, hogy abban szerepelnie kell egy felhatalmazott laboratórium (ún. akkreditált vizsgálóhely) által az állatból vett vérmintából három hónapnál nem régebben végzett, úgynevezett antitest-teszt megfelelő eredményének, amellyel minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az adott állat valóban megkapta a veszettség elleni védőoltását, benne kialakult a betegség elleni védettség. A szabályok szerint, ha az állat nem felel meg az előírásoknak vagy hiányzik az uniós előírások szerinti útlevele, a határőr visszaküldheti az indulási országba, illetőleg a tulajdonos költségén az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő ideig hivatalos felügyelettel elkülönítheti, azaz karanténba zárathatja. Az állatútlevél kiállításához az állatnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, azaz az állatorvos által a bőr alá ültetett mikrochippel kell rendelkeznie. A határőrnek a mikrochip-leolvasóval az elektronikus azonosítót kell ellenőriznie. A tetoválást csak 2011. december 31-ig fogadták el, azóta már a mikrochip a kötelező.
A házi kedvencek általában nem szeretnek utazni. A vasúton, hajón vagy légi úton történő szállításnak szabályai vannak, ehhez alkalmazkodni kell, de az autóútra is célszerű alaposan felkészülni. Az utazó macskának mindig szellős szállító-dobozban a helye, ugyanis az ember által észrevétlen bukkanók miatti függőleges gyorsulásra szélsőségesen reagál. Aki már szállított szabadon macskát kocsiban, tudja, mire képes a zárt térben egy megrémült állat.
Mostanában szinte naponta láthatjuk a TV-ben vagy olvashatjuk az újságokban, hogy Magyarországon is kötelező a kutyák mikrochipes megjelölése. Azonban azt kevesebben tudják, hogy ugyanaz a mikrochip macskáknál és más állatoknál is használható. Miért is hasznos a kutyák és macskák egyedi megjelölése? Az állatok egyedi azonosításának ősidőktől fogva elsődleges célja a tulajdonlás jelölése volt. Így vitás esetekben (eltulajdonítás, elkóborlás, elvesztés) bizonyítható a hovatartozás. Segíti a megjelölés még az adatok nyilvántartását (könnyebben lehet egyes egészségügyi adatokhoz hozzáférni). Az egyedi tartós megjelölésnek a legfontosabb követelményei:
-ne legyen hamisítható,
-az állat egész életében működjön és egyértelműen leolvasható legyen,
-felhelyezése ne legyen bonyolult, ne járjon az állat adott testrészének jelentős deformálódásával.
A régebben alkalmazott hagyományos módszerek az említett kritériumokat nem tudták teljesíteni. A különféle nyakörvek, nyakörvre helyezett érmék cserélhetők, levehetők (tehát megváltoztathatóak), a tetoválás az életkor előrehaladásával a pigmentált bőrű állatoknál elhalványul, elmosódik, a növekedés során változó testméretek miatt deformálódik, nehezen leolvashatóvá válik. Az említett hátrányok a mikrochipes elektronikus állatazonosító rendszer segítségével kiküszöbölhetőek.
A mikrochip egy modern eszköz az állatok azonosítására. Nem csak emlősök, hanem egy bizonyos minimális méreten felül minden gerinces állat (tehát halak, kétéltűek, hüllők, madarak is) megjelölésére is használhatjuk. A rendszer egy transzpondert (az állatba behelyezendő jeladó, amely egy antennát és a kódot hordozó mikrochipet tartalmaz, mérete kb. 11 x 2 mm) és egy readert (leolvasót) foglal magában. A leolvasó elektromágneses hullámaival aktiválja a jeladót, amely a kódot sugározza vissza. Az aktiválás kb. 20-50 cm-en belül működik. Ez azért fontos, mert hozzám is sokszor fordulnak állattulajdonosok olyan kéréssel, hogy ültessek be egy jeladót az állatba, amit majd műholdon keresztül lehet követni, így ha pl. macskájuk elkóborol, akkor méterre pontosan meg lehessen mondani, hogy hol van. Ez a rendszer természetesen még nem működik (gépkocsiknál már igen), mert borzasztóan költséges lenne. A gazdát akkor értesítik, ha megtalálták az elveszett kedvencet és a leolvasóval azonosították az állatot, annak adatai alapján pedig a tulajdonost. A jeladó behelyezése hasonló a vakcinázáshoz, amelyet állatorvos végez. A szövetbarát anyagból készült jeladót megállapodás szerint a baloldalon a nyak bőre alá kell behelyezni. A behelyezés a higiéniai előírások betartásával gyorsan és fájdalommentesen végrehajtható. A behelyezett jeladó láthatatlan, így semmiféle esztétikai következménye nincs, az állatok jól tolerálják, a szövetekben nem vándorol. A mikrochipes állatazonosító rendszerrel egy számítógépes nyilvántartási rendszer valósítható meg, amelynek részei a központi adatbank, az állatorvos és a tulajdonos. Országonként egy központi adatbank működik, ez tárolja a mikrochiphez tartozó állat és állattartó adatait. A mikrochipes rendszer az Európai Unió országaiban és Magyarországon is a legelterjedtebb állatazonosító rendszer (az egyetlen párhuzamosan felépülő európai és magyar állatazonosító rendszer, napjainkban már több millió állatot jelöltek meg ezzel a rendszerrel), ma már rengeteg leolvasó működik az országban (pl. határállomásokon, állategészségügyi állomásokon, menhelyeken, állatorvosoknál, stb.). A központi adatbank útján a rendszer segít megtalálni és azonosítani az elveszett, ellopott állatokat és segít megakadályozni az illegális állatkísérleteket. Magyarországon a központi adatbank az interneten (www.petvetdata.hu) működik. Ha egy állatorvos behelyez egy jeladót az állatba, akkor rögtön ezután regisztrálja az adatokat. Természetesen minden mikrochipnek más és más a vonalkódja, így minden állat egyértelműen azonosítható. Szoktunk még egy vonalkód matricát az állat oltási könyvébe és a törzskönyvére is (fajtatiszta állatok esetében) ragasztani. A hazánkban jelenleg forgalomban lévő összes mikrochip (pl. Indexel, Datamars, Trovan, AEG ID 162, stb.) megfelel az ISO minősítésnek.

A macskatartás pozitív oldalai

A macskáinkat nagyon, szinte ösztönösen szeretjük. Azonban nem árt tudományosan belegondolni egy kicsit abba is, hogy magunkkal is jót teszünk, ha állatot tartunk és azt megfelelően gondozzuk. A közelmúltban egyre nagyobb érdeklődés kíséri azokat a kutatásokat, melyek arra próbáltak bizonyítékot találni, hogy az állatokkal való kapcsolatnak szerepe van a testi és lelki egészség megőrzésében.
-Kutatások kimutatták, hogy a kisgyerekek szemében a családi kedvencek (macskák) olyan szerepet töltenek be, mint a barátok, bizalmasok vagy családtagok. Gyermekeket kérdeztek meg arról, hogy ki mellett éreznék leginkább biztonságban magukat egy sötét utcán. A gyerekek az édesanyjuk és édesapjuk után a kedvenc állatukat jelölték meg, akikkel legszívesebben vannak együtt, ha betegek vagy idegesek. Arra a kérdésre, hogy kihez fordulnának, ha nehéz helyzetekbe kerülnének, a hobbiállatokat a gyerekek minden esetben az első tíz között jelölték meg. A megkérdezettek közül sokan mondták azt is, hogy szüleik, nagyszüleik, tanáraik, legjobb barátaik mellett igazán fontos számukra a hobbiállatuk. A kutatás készítői szerint a gyerekek csaknem annyira stresszes életet élnek, mint szüleik. Az állatok azért fontosak az életükben, mert ők nem foglalkoznak azzal, hogy a gyerek jó jegyet kapott-e az iskolában, rosszalkodik-e vagy csak rossz napja van. A hobbiállatok mindentől függetlenül, feltétel nélkül és odaadóan szeretik a gyerekeket (gazdáikat) és ezzel segíthetnek abban, hogy a gyerek önbecsülése helyreálljon.
-A legújabb tanulmány szerint pedig erősebb a háziállatos kisiskolások immunrendszere és ezért ritkábban betegszenek meg, így végeredményben sikeresebbek azoknál a gyerekeknél, akiknek nincs háziállatuk.
-Olvashattunk arról, hogy egy érzelmi zavarokkal küszködő gyermeket kezeltek, aki nem volt hajlandó pszichológusával közvetlenül kommunikálni, kizárólag a macskáján keresztül. Itt a macskával való kapcsolat nagyban hozzájárult a gyermek fejlődéséhez. Ma már sikeres terápiaként használják beteg gyerekeknél a lovagoltatást, a kutyák és macskák simogatását, mert ezek pozitív hatással vannak fejlődésükre és gyógyulásukra.
-Végeztek olyan kutatást is, mely kimutatta, hogy egy évvel egy szívinfarktus után a túlélés esélye nagyobb volt azok körében, akik tartottak háziállatot, mint azok esetében, akiknek nem volt házi kedvencük, függetlenül attól, hogy a szívinfarktus mennyire volt súlyos. Mikor ennek magyarázatát keresték, több tanulmány kimutatta, hogy az állat jelenléte és a vele való kapcsolat pozitív hatással van mind a fizikai és pszichikai stresszre, mind pedig a vérnyomásra. Egy későbbi kutatás jelezte, hogy az állattartók körében kevésbé jelentősek a szívbetegségre hajlamosító kockázati tényezők. A háziállatot nem tartókkal összevetve a hobbiállatot tartók vérnyomása és koleszterin szintje alacsonyabb volt. Ebben szerepet játszik a rendszeres séta, mozgás (kutyasétáltatás), valamint az, hogy az állat megsimogatása, valamint annak látványa, hogy kedvencünk örül a jelenlétünknek, pozitív érzésekkel tölt el bennünket.
-Végeztek egy kutatást, melyben felnőtteket vizsgáltak, akikhez új hobbiállat került. Az állattartók lelkiállapota javult. A macskatulajdonosok apróbb egészségügyi problémái csökkentek. Mivel ez a kutatás új macska beszerzése utáni változásokat vizsgált, az eredmények azt mutatják, hogy ok-okozati kapcsolat van az állattartás és az egészségi állapot változása között. A lelkiállapot javulását azzal is összefüggésbe hozták, hogy az állattartás felelősséggel jár. Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is. Legyünk annak tudatában, hogy egy életre választottuk. Távolabbi összefüggések terén még azt is kimutatták, hogy az állattulajdonosok szívesen segítenek embertársaikon és gyakran és szívesen megajándékozzák őket.
-Tanulmányozták az állattartás és a stresszre adott reakció kapcsolatát. A kutatás célja annak eldöntése volt, hogy a stressz-helyzetre adott túlzott reakciókat csökkentheti-e egy állat jelenléte. A pszichikai stressz-helyzetben azt tapasztalták, hogy a vérnyomás növekedése és a szívverés gyorsulása sokkal kisebb mértékű volt akkor, ha a társállat jelen volt. Fizikai stressz-helyzetben az egyedül levő személy vérnyomása és szívverése sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint azé, aki egy barátjával vagy a házastársával volt, valamint a társállat jelenléte a kísérlet kezdete előtt mért érték alá süllyesztette a szívverés gyorsaságát, mely így jelentősen különbözött a barát vagy házastárs jelenlétében mért értéktől. Az eredmények egyik magyarázata az lehet, hogy a hobbiállat-tartók nem csak kedvenceikkel, de más emberekkel is jobban tudnak kommunikálni és kapcsolatot tartani. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a hobbiállatok jelenlétekor a kutatásban résztvevő személyek kevésbé hevesen reagálnak a stressz-hatásokra. Ezekből az eredményekből és egyéb felmérésekből még távolabbi megállapításokat is tehetünk: az állattartók sokkal hosszabb ideig, sokkal rendezettebb családi körülmények között sokkal becsületesebben élnek, mint az állatot nem tartó vagy nem szerető emberek. Még azt is felmérték, hogy az állattulajdonosok sokkal kevesebb erőszakos cselekedet vagy a bűncselekményt követnek el.
-Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a hobbiállatok jelenléte milyen hatással van olyan személyek vérnyomására és szívverésére, akik súlyos agykárosodásban szenvedő házastársukat ápolják. Kimutathatóvá vált, hogy a hobbiállatok jelenléte jelentősen csökkenti a stresszre adott reakciókat a mindennapi stressz-helyzetekben. Az eredmények tükrében elmondható, hogy a macskatartás nagyon jó hatással van azon magas vérnyomásos személyekre, akik rendszeres stressz-helyzetnek vannak kitéve.
A macskatartás manapság gyakori hobbi és sok szabadidős tevékenység alapját képezi. A mai társadalmakban a macskatartás legfőbb mozgatórugója a társaság és a barátság, mely egy összetett kapcsolatot feltételez az állat és gazdája között. A kapcsolat, mely a társállat és gazdája között kialakul, az emberi baráti kapcsolatokhoz hasonlítható. Az elmúlt években nagy figyelem kísérte ennek a macska-ember kapcsolatnak a testi és szellemi egészségre gyakorolt pozitív hatásait és az állatok gyógyító szerepét. Ha betartjuk kedvenceinknél is a táplálási szabályokat és követelményeket, mindig ugyanabban az időben és a fajtájának legmegfelelőbb ételt adjuk, ez elősegíti a legmegfelelőbb időbeosztás kialakítását és frissen tartja a memóriánkat. Az, hogy az állat megsimogatása, valamint annak látványa, hogy kedvencünk örül a jelenlétünknek, pozitív érzésekkel tölt el bennünket. A vizsgálatok és tanulmányok szerint ok-okozati kapcsolat van az állattartás és a tulajdonos egészségi állapota között, azaz sokkal hosszabb, boldogabb és egészségesebb életre számíthat az, aki társállatot gondoz.

Macskák és rossz szokások

Normális körülmények között, amikor a macskák jól alkalmazkodnak a környezetükhöz és megfelelő módon alakul ki a kapcsolatuk az emberrel, csak ritkán fordulnak elő rendellenességek a viselkedésükben.
-Rendellenes táplálékfelvétel: Kölyök macskák általános rossz szokása, hogy minden útjukba kerülő tárgyat megrágnak, lenyelnek. Ez a tevékenységük a bútorlábaktól a gumilabdáig, a gazda ruhadarabjaitól a könyvekig mindenre kiterjed. Ez a felfedező viselkedés tulajdonképpen normális, minden lehetőséget meg kell adni a kölyök macskáknak, hogy kiélhesse rágási szükségleteit. Felnőtt macskákon ezek a tünetek már valamilyen rendellenességre utalnak. Elég gyakori a bizarr étvágy, pl. a macska füvet, kavicsot, faforgácsot, földet eszik. Ez a viselkedés valamilyen kóros állapotra (gyomor- vagy bélgyulladás) utal. A helyes módszer a leszoktatás.
-Rendellenes gondoskodás: A vemhesség és a szülés alatt a nőstény macskáknak nyugodt, zavartalan körülményekre van szüksége. A torz anyai viselkedés legszélsőségesebb példája a kannibalizmus. Rendellenes anyai viselkedésnek tekinthető az is, hogy a már elválasztott, de még az alomban tartózkodó kölyköket az anyamacska elmarja az étel mellől.
-Túlzott gondoskodásra vágyás: A macska abnormális gondoskodásra vágyó viselkedése gyakran visszavezethető otthoni környezetére. Az agyondédelgetés következtében a kényeztetett kedvenc általában túlzott függőségbe kerül gazdájától, ilyenkor könnyen fölénybe kerülhet a tulajdonossal szemben és túlzott agresszivitást mutathat idegenekkel és más állatokkal.
-Szexuális rendellenességek: A macska szexuális viselkedését jelentősen befolyásolják azok a hatások, amelyek a társas ivarérés idején érik. Az agyondédelgetett macska gyakran képtelen a párzásra. Elég sűrűn előfordul a macskák önkielégítése is.
-Váratlan pszichés sérülések: Hirtelen túl erős ingerek, váratlan, sokkoló hatású változások a gyengébb idegzetű macskákban rendellenes viselkedést válthatnak ki, amely állandósulhat. Hangos zajoktól való abnormális félelem, irtózás az autóktól, villamosoktól, szokatlan tárgyaktól, ismeretlen élőlényektől bizarr viselkedést (pl. tömegiszony, abnormális agresszivitás) fejleszthet ki az állatban, ami általában hiányos alkalmazkodóképességre utal. A rendellenes reakciók megszüntetésének módja az újranevelés: a macskáknak meg kell tanulnia, hogy a számára félelmetes tárgyak vagy élőlények ártalmatlanok.
-Káros szenvedélyek: Ilyen az abnormális evéskényszer (irigység, féltékenység), a kóros falánkság.
-Lopósság: Ki ne tapasztalta volna, hogy a konyhában a főzéshez kikészített hús vagy az asztalon illatozó csülök eltűnt. A fiatal macska kíváncsisága hasonlít a gyerekeknek ahhoz a periódusához, amikor mindent meg akarnak fogni, sőt mindent a szájba akarnak venni. Mindezeket a rossz tulajdonságokat meg lehet előzni idejében elkezdett, következetes és türelmes neveléssel, naponta alkalmazott mozgatással és más macskákkal való játékkal, valamint szigorú étkezési szabályok megtartásával. A macskának nincs helye a terített asztalnál és a család étkezéseinél. Viszont mindig azonos időben meg kell, hogy kapja az adagját, nem éhezhet, nem szomjazhat. A leszoktatás nehezebb. Ilyenkor mindig ugyanattól a személytől kapjon enni. Legyen néhány olyan játéka, amelyet bármikor kedvére rágcsálhat, de máshoz nyúlnia szigorúan tilos.
-Az infantilis macska: Azt szokták mondani, hogy a macska bizonyos értelemben mindig kölyök marad. A túlzott gyámkodás és agyondédelgetés a felnőttkorban teljes önállótlansághoz, egyfajta gyermeki viselkedésforma állandósulásához vezethet, pl. a felnőtt macska nem hajlandó tányérjából vagy a földről enni, csak azt a falatot nyeli le, amit a gazdája felszeletelt és kanállal a szájába gyömöszölt. Idegen macskákkal szemben félénk, ha találkozik velük az utcán, gazdája mellé vagy mögé húzódik, ott lapul és nyüszít. Az infantilis nősténymacska az ivarzási időszakban ijedt, agresszív védekezéssel reagál a kandúrok közeledési kísérleteire, az infantilis kandúr bizonytalankodik és a nem megfelelő helyen próbálkozik. A válogatós, finnyás evés ugyancsak infantilis magatartásra vall. A gazdájuktól túlságosan függő, agyonkényeztetett macskák a fájdalomra is fokozottan reagálnak.
-Szobatisztaság: Amennyiben a macska egyéves korára még mindig nem szobatiszta, az jórészt a gazda hibája, aki nem volt elég következetes az oktatásban vagy túlságosan féltette kedvencét. Az állat kölyökkorában ébredés, illetve étkezés után végzi el a dolgát. Amikor kedvencünk felébred vagy elfogyasztotta a tálkájába tett ételt, vigyük, vezessük arra a helyre, ahol a dolgát végezheti. Ha lakásban tartjuk a kis jószágot, olyan helyet válasszunk a lakókörnyezetünkben, ahol senkit nem zavar a macska, másrészt ahonnan egy zacskó segítségével könnyen el tudjuk takarítani az eredményt. A lakásban, az erkélyen jelöljünk ki egy macska WC-t. Figyelembe kell vennünk, hogy kis barátunknak kb. 2 óránként az alomra kell mennie. Ez irányú szándékát jelzi, csak figyelnünk kell rá, pl. feltűnően szagolgat, keresgél, körbe-körbe jár stb. Ha ezeket a jeleket látjuk, vonjuk el a figyelmét, dicsérjük meg és nyugodtan, de gyorsan vigyük a macskaalomhoz vagy a macska WC-re. Ha elkéstünk, rójuk meg finoman és alapos fertőtlenítsük a területet, hogy a szag ne csábítsa a cicát újabb vétségre. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a türelem jelentőségét! Az első időszakban igen gyakran történhetnek malőrök, de mindig gondoljuk át, mi lehet az oka. A hely-, ill. szobatisztaságra szoktatásnál nagy jelentősége van az etetésnek! A pontos időpontokhoz kötött táplálkozás maga után vonja a székletürítés rendszerességét.
-Csavargás: Sok oka lehet, főleg az idősebb macskák vágynak arra, hogy az új gazdájuktól vagy az állatmenhelyről megszökjenek és visszakerüljenek korábbi tulajdonosukhoz, előbbi környezetükbe. A nemi ösztön és a vadászszenvedély is ösztönözhet csavargásra.

Az állatbetegségek és az állatkozmetika, avagy miben segíthetik a kozmetikusok és az állatorvosok egymás munkáját?

Számos olyan macskabetegség van, amelynek a kezelésekor a kozmetikus nagyon hasznosan tudja elősegíteni az állatorvos munkáját.
Elsőként macskáknál a különböző bőrbetegségeket említhetjük. Kijáró macskáknál gyakran előfordulnak a baktériumok okozta gennyes bőrbetegségek, bőrgombásodás és a bolhásság. Ezeknél a külsődleges betegségeknél, vagy ha festékbe, ragasztóba, olajba, stb. esett a macska, nagyon nagy segítség, ha a kozmetikus kopaszra nyírja a kezelendő bőrfelületek, ugyanis az általános kezelés (pl. injekció, tabletta, stb.) mellett nagyon nagy jelentősége van a helyi kezelésnek (pl. oldatok, samponok, ecsetelés, kenőcsök, stb.). Súlyos bolhásság esetén a macskát is célszerű megfürdetni valamilyen bolhaellenes samponnal vagy bolhairtó szerek meghatározott arányú hígításával. A gombás bőrbetegségek esetén is hasznos a gombairtó szeres fürdetés, a lekopaszított gombás bőrfelületet pedig kenőccsel célszerű helyileg kezelni. A baktériumok okozta gennyes bőrbetegségek esetén szintén antibiotikumokat és gyulladás-gátlókat tartalmazó kenőcsöket kenhetünk a lenyírt bőrfelületre.
A külső hallójárat bőrének gyulladása viszonylag gyakori betegség macskáknál is. A gyógykezelés lényege itt is a helyi beavatkozás. A kozmetikus a hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítja. A baktériumok, paraziták (rühatkák, tetvek, stb.) vagy gombák okozta gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony gyulladáscsökkentő szer megfelelő viszketésellenes fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk.
A macskák kötőhártya-gyulladása a leggyakoribb szembetegségek egyike. A macska belső szemzugának tájékán nyálkás, hurutos vagy gennyes váladék jelenhet meg, ez csorgót alkothat. A kozmetikus speciális szemtisztító folyadék felhasználásával távolítják el a váladékot. A szemcseppek, illetve szemkenőcsök használata a kezelés során így sokkal egyszerűbbé válik.
Természetesen az együttdolgozás fordítva is igaz, ha a kozmetikus munkája során olyan elváltozásokkal találkozik (pl. daganat, rejtettheréjűség, hüvelyváladékozás, sérülés, bőrgyulladás, allergia, fogkövesség, a külső hallójárat bőrének gyulladása, szembetegségek, stb.), aminek a haladéktalan gyógykezelését fontosnak tartja, a tulajdonosnak rögtön azt ajánlja, hogy kedvencével keresse fel állatorvosát. Különböző kozmetikai beavatkozásokat (pl. fürdetés, kopaszra nyírás, stb.) egyes nem hozzászokott, agresszív, kezelhetetlen cicák nem tűrnek, így ezt a legtöbbször csak altatásban lehet elvégezni állatorvos segítségével. Az állatorvos altató injekcióval 5-10 percen belül olyan védekezésképtelen, bódult állapotba hozza a cicát, amikor rajta minden beavatkozást kockázatmentesen és nyugodtan el lehet végezni és ez az állapot kb. fél óra hosszáig tart, sőt ha a szükség úgy kívánja, még meg is hosszabbítható.

Macskákra mérgező növények

Egy szép szobanövény vagy egy pompás csokor otthonunk legszebb dísze lehet, azonban ha macskát tartunk, alaposan fel kell készülnünk rá, hogy kedvencünk ismerkedni fog a vázába ültetett növényekkel. Felfedező természetükből adódóan imádnak a lakás legmagasabb pontjaira is felmászni, így nehéz biztonságba helyezni a növényeket. Kíváncsiságuk határtalan, ezért gyakran meg is kóstolják azokat, ha pedig számukra mérgező növény kerül a szervezetükbe, abból komoly gond adódhat. A cica úgy is megmérgezheti magát, hogy belelép a méregbe és utána lenyalogathatja a tappancsát.
A következő növények és virágok rendkívül ártalmasak bársonytalpú cicáink egészségére nézve: A liliom és a hortenzia tiltólistás, ez a két növény ugyanis súlyosan mérgező. A hagymás virágok, mint például a nárcisz, a tulipán, a jácint, az amarillisz vagy a krókusz is ártalmas lehet. A krizantém gyönyörű, de nem macskabarát, cserepes virágok közül a ciklámen és a korallvirág is veszélyes. Szobanövényeket tekintve a sárkányfát, a mikulásvirágot, a borostyánt, a vitorlavirágot, valamint a futókát érdemes távol tartani a cicáktól. Ha macskabiztos növényekkel népesítenénk be a lakást, válasszunk szobapáfrányt, karácsonyi kaktuszt vagy broméliát, virágok közül az afrikai ibolya, a lepkeorchidea és a rózsa lesz a nyerő, de az aranypálma és a kukoricalevél is jó döntés lehet.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Ha rajtakaptuk a macskát, hogy valamelyik növényt csócsálja, ne essünk pánikba. Az első és legfontosabb, hogy amennyiben fennáll a mérgezés gyanúja, minden esetben forduljunk állatorvoshoz, hogy megelőzhessük a nagyobb bajt. Még mielőtt hordozóba tennénk macskánkat és a rendelő felé vennénk az irányt, győződjünk meg róla, hogy az állat szőrén, szájpadlásán nem maradt növénymaradék, amely további reakciót indikálhat. A növények különböző részei más és más hatással lehetnek kedvencünkre. Vannak, melyek irritációt okoznak, ami a bőrt, a szájat és a gyomrot is érintheti, súlyos esetben pedig közvetlenül a szervekre vannak hatással, többek közt a veséket és a szívet veszélyeztetik.
Hogyan ismerjük fel a mérgezés tüneteit? Irritáció esetében a bőr pirossága és viszketése, a száj érzékenysége, duzzadása lehet intő jel, ugyanakkor a mérgezést okozó növények hatása legfőképpen a gyomor-bél traktusban, azaz az emésztőrendszerben figyelhető meg. A szerveket támadó anyagok a légcső, a gyomor, a vastagbél, a vesék vagy a szív működését befolyásolhatják. Tünetek közül légzési nehézségek, hányás, hasmenés, túlzott ivás és vizeletürítés, valamint lelassult, felgyorsult, esetenként szabálytalan szívverés figyelmeztethet minket arra, hogy a macskánk egészsége veszélyben van.
Mi történik az állatorvosnál? A mérgezést vagy irritációt okozó anyag felismerése nagyon fontos a pontos diagnózis felállításában. Mondjuk meg a macska által elfogyasztott növény pontos nevét, hogy a kezelés a lehető leggyorsabban megkezdődhessen. A vizsgálat az állat fizikai állapotának felmérésével fog kezdődni. Készüljünk arra is, hogy eközben a lehető legpontosabb válaszokat adjuk kedvencünk jelenleg is fennálló vagy korábbi betegségeiről, érzékenységeiről. Néhány teszt elvégzésére is szükség lesz, ha az elfogyasztott növényről tudott, hogy melyik szerv működését befolyásolhatja. Ha gyorsan érkezik a beteg az állatorvoshoz, meg is lehet hánytatni még injekció beadásával.
Mit tehetünk a cicánkért? Az egyes növények által okozott mérgezés halálos végkimenetelű is lehet, függetlenül a gyors és kiváló orvosi ellátástól. Ez általában a liliomfélékre igaz, más növények többnyire olyan károkat okoznak, melyek odaadó utógondozással, gyógyszeres kezeléssel és speciális étrenddel visszafordíthatók. Minden esetben kövessük az állatorvos utasításait és tegyünk róla, hogy kis kedvencünk legközelebb még véletlenül se csemegézzen a veszélyt jelentő növényekből.

© 2020 Horváth Vet állatorvosi rendelők. Minden jog fenntartva.
© 2020 Horváth Vet veterinary clinics. All rights reserved.
honlapkészítés
crossmenu