Instagram
Szőr és bőr betegségek

Kutyák fontosabb bőrbetegségei

A fontosabb bőrbetegségeket a következő módon csoportosíthatjuk: veleszületett, endokrin, táplálkozási eredetű, gennyes, nem gennyes, allergiás, autoimmun, gombás és parazitás.
A veleszületett bőrbetegségek közül az idiopathicus seborrhoea fiatal, néhány hónapos kutyákban fordul elő. A bőr korpázik, rajta vastag, pörkös felrakódások vannak. A szőrzet megritkul, fénytelen, bűzös. Az acanthosis nigricans kizárólag tacskókban fordul elő. Jellemző a szimmetrikus bőrelszíneződés és megvastagodás, valamint a lekopaszodás. Hosszabb idő után a bőr elsötétedik, kékesszürke árnyalatú lesz, megvastagszik, ráncokat vet.
Az endokrin bőrelváltozások közül a pajzsmirigyhormon-hiány (hypothyreosis) kétoldali, szimmetrikus lekopaszodást, tompa fényű, száraz szőrzet kialakulását okozza. Szukák ösztrogénhiánya fiatalkorban ivartanított nőstényeknél okoz gyér, lekopaszodó szőrzetet. Jellemző a vulva és az emlők csökevényes fejlettsége. A szukák ösztrogéntúlsúlya idősebb kutyáknál gyakoribb, az ilyen állat bőre gennyes bőrgyulladással terhelt. A vulva és az emlők megnagyobbodottak. A kan kutyák feminizációs bőrelváltozása rejtettheréjű boxerekben gyakori, szimmetrikus szőrhullás, lekopaszodás, bőrpigmentáció látható. Az emlők duzzadtak, a csecsbimbók is megnövekedettek. Kan kutyák androgénhiánya idősebb kanokban okoz fénytelen, vékony, molyrágásszerű szőrzetet.
A táplálkozási eredetű bőrelváltozások közül a cinkhiány okozhat bőrmegvastagodásokat és szőrhullást, következményes gennyes bőrgyulladást. Főleg gyorsan fejlődő, nagy kutyákban, pl. dogban, német juhászkutyákban, dobermannban jelentkezik a legsúlyosabb formában. Az esszenciális telítetlen zsírsavak hiánya viszketegséget, nedvedző bőrgyulladást, szőrhullást okoz.
A gennyes bőrbetegségeknek három formája van. Az impetigo gennyes, hólyagos bőrgyulladást jelent, fiatal kutyákban fordul elő, később kiütésekké, bőrfekélyekké alakulhatnak a felfakadt hólyagok. Az acne fiatalkori szőrtüsző- és faggyúmirigy-gyulladás, rövid szőrű kutyafajtákban, mint dog, dobermann, boxer, gyakran fordul elő. Főleg a fej csomói jellemzőek, de a folyamat általános tünetekkel, lázzal, elesettséggel, étvágytalansággal is jár. Végül a mélyre terjedő, gennyes bőrgyulladások különböző formákban fordulnak elő: az orrháti pyoderma, a mélyre terjedő pyoderma, a folliculitis, furunculosis, az általános pyoderma, pododermatitis előfordulhat gyakrabban skót juhász, pointer, német juhászkutya, tacskó, dog és boxer kutyafajtákban. Ezek közül a kórformák közül az első négyre a fejre és a hasra lokalizálódó súlyos gyulladásos jelenségek, az általános pyodermára testszerte bőrfekélyek, végül a pododermatitisre a lábak gennyes gyulladása jellemző.
A nem gennyes bőrgyulladások közül a kontaktdermatitist a kémiai anyagokkal (savak, lúgok, szappanok, tisztítószerek) való érintkezés okozhatja. Az érintett területeken bőrkipirulás, szőrhullás, göbök, fekélyek, felrakódások láthatóak. A napfénydermatitis festenyzetlen bőrfelületeken (főleg az orron) a bőr kipirosodásával, fájdalmasságával, pörkök keletkezésével jár. Ez gyakori skót juhászban. A nyári ekcéma inkább a hosszú szőrű, sűrű bundájú kutyákban fordul elő. Nedvedző, később gennyesedő, fájdalmas, élénkvörös bőrelváltozás jön létre. A bőrredő dermatitis pekingi palotakutyánál, bulldognál, kínai harcikutyánál és kövér kutyáknál gyakori, ugyanis a bántalom oka az, hogy a vaskos, egymással érintkező bőrredők esetében a bőr nem tud megfelelően szellőzni. A bőrredők érintkezésében bűzös, nedvedző, gennyesedő, kipirult területek láthatóak. Az ajakredő-gyulladás nyálzással, a vulvaredő-gyulladás húgyúti fertőzéssel járhat. A pszichogén dermatitis egyes ideges, nyugtalan kutyafajtákban (dalmata, dobermann) gyakori. Ha megszokott mindennapi életkörülményeikben számukra kedvezőtlen változás alakul ki (pl. sétáltatás elmaradása, megszokott személy hiánya, unalom, stb.), bőrüket intenzíven nyalni, rágni, kaparni kezdik. A bőr kifekélyesedik, megvastagszik.
Allergiás bőrbetegségeknél a csalánkiütés eleségek (főleg tojás, tej, hal, egyéb fehérjék, stb.), bolhacsípés, belégzési allergének (növényzet pollenje, gombaspórák, haj, szőr, por, stb.), vegyszerek (festékek, tisztítószerek, stb.), samponok, nyakörvek (pl. bolhanyakörvek), gyógyszerek (antibiotikumok, parazitaellenes szerek, stb.), oltóanyagok, nemi hormonok hatására alakul ki. A fej bőre igen rövid idő alatt erősen megduzzadhat, esetleg savó szivároghat ki a bőrre, ott beszáradva pörköt alkothat. Jellemző az állandó, intenzív viszketés.
Az autoimmun bőrbetegségek hólyagképződéssel, a bőr elszíneződésével, megvastagodásával, felrakódásokkal, fekélyekkel járnak. Egyes formái gyakoriak skót juhászban, sheltieben, német juhászkutyában.
A gombás bőrbetegségek jellemzője kerek, szőrhiányos területek kialakulása és a nagyon erős vakaródzás. A pörkök felülete sárgás színű és vizelethez hasonló szagú.
A parazitás bőrbántalmakat leggyakrabban bolhák okozzák. A folyamat tipikus lokalizációs helye a hát bőre, ahol bőrpír, nedvedzés, később pörkösödés alakul ki. A kutya nagyon erősen vakaródzik. A rühösség jellemzője az intenzív vakaródzás, általában a fejre lokalizálódik, ahol bőrkipirosodás, göbök, később pörkök, bőrmegvastagodás, szőrhullás látható. A szőrtüsző-atkakór (demodicosis) lehet lokális (általában fejen, lábvégeken) vagy általános. Jellemzőek a szőrhiányos foltok, a bőr kipirulása, pikkelyeződése. A parazitás bőrbántalmak kórokozói lehetnek még szőrtetvek (csak rosszul táplált, legyengült állatokban), vérszívó tetvek, esetleg legyek és kullancsok is.

Kutyák karombetegségei

A karmok hossz- és harántirányban ívelt, oldalt lapos körömképletek, horogszerűen meghajló hegyekben végződnek, folyamatosan kopnak. A karmokkal egységet képeznek a rendkívül fejlett ujjpárnák, amelyek a karmok talpi felületére is ráterjednek. A karmon falat, talpat és karomhengert lehet megkülönböztetni. A falnak két oldalsó felülete van, ezek tompa élben találkoznak egymással. A talp keskeny, hosszant tojásdad, szaruja száraz, morzsalékony. A karomhenger átmenet a bőr és a karom között. A karmok a kutyákban többféle funkciót töltenek be: az ásás, kaparás, alátámasztás, támadás és tapintás szervei.
A karom túlnövése szobában tartott, keveset mozgó kutyáknál fordul elő. Kezdetben csak szépséghiba, az állat kemény talajon járva kopog, súlyos esetben csúszkál. Továbbnövekedve a karmok madárkaromszerűen túlnőnek, belenőnek a talppárnába, ez már fájdalmat és fertőzés esetén talppárna-gyulladást is okoz. Ugyancsak ez történik a kutyák talajjal nem érintkező, ezért nem kopó farkaskörmével is, ha rendszeresen azt nem vágjuk. A túlnőtt karmokat speciális kutya körömvágó ollóval vágjuk le. Néha előfordul, hogy a karom levágásakor az irharéteget megsértjük, ami erős és kellemetlen vérzést okoz. A vérzés csillapítható elektrokauterrel, Tonogén oldattal vagy Alumínium spray ráfújásával. Esetleg átkötést teszünk a lábra.
A karom leszakadása annak beakadása után következik be részlegesen vagy teljesen. Ez erős vérzéssel jár és talppárna-gyulladás forrása lehet. Ilyen esetben a bódított vagy altatott kutya ujját mindkét oldalán befecskendezett Lidocain oldattal érzéstelenítjük, majd a karmot, illetve csonkját tőben levágjuk. A végtagot kötéssel fedjük, antibiotikummal kezeljük a kutyát. A gyógyulás néhány nap alatt bekövetkezik, a köröm később kinő.
A karmok fölött viszonylag gyakran észlelhető daganat, ami a karmokra is ránő. A lágyrész-daganatokat radikális kimetszéssel orvosoljuk, sajnos gyakran az ujjakat is amputálni kell műtétileg.

Acanthosis nigricans

Ismeretlen kóroktanú, ritkán előforduló bőrbetegség, kizárólag tacskókban jelentkezik, ezért feltételezhető a genetikai tényező a betegség hátterében. Egyes elméletek szerint a TSH hormont termelő hypophysislebeny csökkent működése (hypofunkciója) az alapvető kórok, amely a pajzsmirigy kiegyensúlyozatlan működéséhez vezet. A betegség fiatalkorban, már egyéves tacskókban felismerhető. A hónaljtájékon, a combok belső és hátulsó felületén jellemző a szimmetrikus sötétbarna elszíneződés (hyperpigmentáció), a bőr megvastagodása és lekopaszodása. A betegség később átterjedhet a has aljára és a fülkagylókra. Az idült jellegű, hosszú éveken át fennálló betegség lassan rosszabbodik, a bőr szürkés, kékesfekete árnyalatot vesz fel, megvastagszik, ráncokat vesz fel, bársonyos tapintásúvá válik. Sokszor a bőr szaga avas zsírra emlékeztet. Azonban vakaródzás nem figyelhető meg. A betegség megállapítása a klinikai tünetek alapján, valamint a bőr szövettani vizsgálatával lehetséges. A betegség nem gyógykezelhető, a tüneteket E-vitamin és glükokortikoidok adagolásával mérsékelni lehet.

Napfény okozta bőrgyulladás (collie nose)

Az ilyen bőrgyulladás az intenzív napfénynek hirtelen, szoktatás nélkül kitett, pigmentmentes bőrfelületeken az ibolyántúli sugarak hatására következik be. A bőr kipirosodása, fájdalmassága, pörkök keletkezése főleg az orrháton, orrtükrön, szemhéjakon, ajkakon és füleken figyelhető meg. A betegségre a skót juhász (ezért nevezik a problémát collie-nose-nak) és a vele rokon kutyafajták hajlamosak. A bőrgyulladás az orrhátnak az orrtükörrel határos területén kezdődik. A bőr kipirul, savós gyulladás, fekély, később pörkképződés figyelhető meg. Ritkán az elváltozás az orrnyílásokra és az orrkagylókra is ráterjed. Az intenzív napfényhatás elkerülése után a folyamat spontán gyógyulásnak indulhat. Súlyos esetben glükokortikoid és antibiotikum-terápia szükséges, helyileg és általánosan is. A kutyák orrát, egyéb nem pigmentált bőrfelületeit fényvédő kenőccsel be kell kenni. Különösen az erős, déltáji napsütéstől kell óvni a napfényre érzékeny bőrű kutyákat.

Kontaktallergia

A világon az emberek között az allergia a hatodik leggyakoribb betegség. Kutyáknál is nagyon gyakoriak a különböző allergiák során kialakuló viszketéssel járó bőrgyulladások. Az okok között szerepelhetnek bolhák, inhaláció (belégzés), ételek (fehérjék), kontakt-anyagok, egyéb rovarok, gyógyszerek, hormonok és baktériumok.
A vékony, szőrszegény bőrrel borított, combok közötti, ivari, hasi, mellkasi bőrterületek allergiás szenzibilizálódása a fekhely félantigén (haptén) természetű anyagainak (műszálas anyagok, gyapjú, más szövetetek, műanyagok, fürdető szerek, szappan, sampon, háztartási tisztítószer, fertőtlenítőoldatok, savak, lúgok) ismételt kontakthatására keletkezik. A bolhák távoltartására szolgáló szerves foszforsav-észterrel átitatott nyakörv is műanyagból készül. Előfordul (ha túl szorosan helyezik fel), hogy a nyakörv a bőrrel állandóan kontaktusban van, így allergizálja azt és ekcémát okoz. A bőr hiperszenzibilizációját a nyakörv műanyag alapanyaga okozza. Egyes műanyagok allergizáló hatását bizonyítja, hogy olyan kutyákon, amelyek műanyag padozaton, takarón stb. fekszenek, a has alján vagy a hím kutyák hereborék táján a nyakörvekcémához hasonló kontaktekcéma jelentkezik.
Tünetek: Az érintkező bőrterületeken kivörösödés, rajta göbök, felrakódások, esetleg hámhiányok tapasztalhatók, a szőr kihullik. Mivel az elváltozott bőr viszket, azt a kutya rágja, lábaival kaparja. Ennek hatására hámhorzsolások és azok baktériumos befertőződéséből adódóan gennyes, pörkös, elszíneződött területek alakulnak ki (allergiás idült gennyes bőrgyulladás).
Kórhatározás: Az érintkezési (kontakt) hatás lehetőségének elemzése és annak megszüntetése nemcsak a kórhatározásnak, de a gyógykezelésnek is fontos tényezője
Gyógykezelés: Gyulladás- és viszketéscsillapító injekció, tabletta és kenőcs, az idült, gennyes folyamatoknál antibiotikum is adható. A kiújulás körülményeinek megfigyelése fontos adatokat szolgáltat (helyváltoztatás).

© 2020 Horváth Vet állatorvosi rendelők. Minden jog fenntartva.
© 2020 Horváth Vet veterinary clinics. All rights reserved.
honlapkészítés
crossmenu