Instagram
Idegrendszeri és érzékszervi betegségek

Kutyák külső hallójárat gyulladása
(otitis externa)

A kutyák leggyakoribb betegségeinek egyike. A kutyákat hajlamosítja a betegségre a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, ezért gyakori pl. uszkárokban. Hajlamosító ok az is, hogy a nagy, lelógó fülük a külső hallójáratot állandóan takarja, annak szellőzését, mechanikus öntisztulását gátolja, ezért gyakori a betegség spánielekben, basset hound kutyákban. Anatómiai hajlamosító ok, hogy a külső hallójárat lefutásában megtörik.
A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, a fürdetés vagy úszás után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik. A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, gennyesztő baktériumok jutnak szerephez. Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak (pl. toklászok). Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás. Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák.
Jellemző tünet, hogy a kutya nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli. Ha a külső hallójárat gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a kutya a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas. A fültükörrel végzett vizsgálat során a enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek.
A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk. A parazitás vagy gombás oktanú gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony hatású gyulladáscsökkentő szert tartalmazó fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.

Kutyák kötőhártya-gyulladása (conjunctivitis)

A kutyák leggyakoribb szembetegsége. Ha a gyulladás során termelődött váladék savós, könnyszerű vagy nyálkás, akkor kötőhártyahurutról, egyéb esetekben kötőhártya-gyulladásról beszélünk. Leggyakoribb formái a következők:

-Heveny kötőhártyahurut. Okai között szerepelhetnek szembe került idegen testek (pl. rovarok), a szemhéj hibás befordulása (entropium), a szemhéj hibás kifordulása (ectropium), a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása (trichiasis, illetve districhiasis), mint mechanikai okok, kémiai anyagok (pl. enyhébb savak, illetve lúgok), vitaminhiány (pl. A-vitamin hiány), vírusos fertőző betegségek (pl. szopornyica), illetve erős napfénysugárzás. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas. A kutya belső szemzugának tájékán nyálkás-hurutos váladék jelenik meg, ez csorgót alkothat. A szemrés a normálisnál szűkebb. A szembe került idegen testeket haladéktalanul el kell távolítani. Egyéb esetekben a kiváltó kórokok kiküszöbölése és szemcseppek felhasználása szükséges.

-Idült kötőhártyahurut. Ugyanazok a kórokok idézik elő, mint a heveny kötőhártyahurutot, hatásuk azonban intenzívebb és tartósabb. A kötőhártya mérsékelten kipirult, a duzzanat enyhébb fokú és tömött. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hosszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szemcseppeket, illetve szemkenőcsöket gyakran változtatni is kell.

-Tüszős kötőhártya-gyulladás. Általában az idült kötőhártyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tartós mechanikai hatások, por vagy füst idézik elő. A kötőhártya alatti nyiroktüszők (folliculusok) megduzzadnak. A kötőhártya kipirult, megvastagodott. Fokozott a könnyezés, a kutya vakarja, dörzsöli a szemét. Gyógykezelés hasonló az idült kötőhártyahurutnál leírthoz. Súlyosabb esetben előzetes érzéstelenítés után a nyiroktüszőket kaparókanállal eltávolítjuk.

-Gennyes kötőhártya-gyulladás. Gennyesztő baktériumok okozzák. Kialakulhat allergiás alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegentestek előidézte sérülés és fertőzés következtében alakul ki. A kötőhártya élénkvörös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül. A bántalmat súlyos fénykerülés és fájdalmasság kíséri. Súlyosabb esetben általános tünetek is megfigyelhetőek (láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság). Idegentestek okozta gennyes kötőhártya-gyulladás esetén az idegentestet haladéktalanul eltávolítjuk. Antibiotikumos kezelést helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban általános tünetek léptek fel, akkor tabletta vagy injekció alkalmazása is szükséges.

-Álhártyás kötőhártya-gyulladás. Okai között szerepelhetnek maró hatású vegyszerek (leggyakrabban oltott mész), forró füst vagy folyadék. Létrejöhet gennyesztő baktériumos fertőzés után, illetve súlyos A-vitamin hiány következtében. A kötőhártya felületén vékonyabb, könnyen leválasztható álhártyák találhatóak. Ezek az álhártyák hosszan elhúzódó esetben az alappal szorosan összefüggenek és nehezen eltávolíthatóak. A vegyszereket azok természetével ellentétes savval, illetve lúggal közömbösítjük. Minden egyéb esetben az alapbetegséget gyógykezeljük.

Überreiter-szindróma

A kutyák leggyakoribb betegségeinek egyike. A kutyákat hajlamosítja a betegségre a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, ezért gyakori pl. uszkárokban. Hajlamosító ok az is, hogy a nagy, lelógó fülük a külső hallójáratot állandóan takarja, annak szellőzését, mechanikus öntisztulását gátolja, ezért gyakori a betegség spánielekben, basset hound kutyákban. Anatómiai hajlamosító ok, hogy a külső hallójárat lefutásában megtörik.
A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, a fürdetés vagy úszás után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik. A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, gennyesztő baktériumok jutnak szerephez. Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak (pl. toklászok). Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás. Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák.
Jellemző tünet, hogy a kutya nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli. Ha a külső hallójárat gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a kutya a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas. A fültükörrel végzett vizsgálat során a enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek.
A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk. A parazitás vagy gombás oktanú gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony hatású gyulladáscsökkentő szert tartalmazó fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.

Vérömleny a fülkagylón (othaematoma)

A fülbetegség lényege az, hogy valamilyen zúzódás, ütődés, a fülkagylót ért tompa behatás, külső hallójárat-gyulladást kísérő fejrázás következtében a sérült erekből kiáramló vér a fülkagyló belső felületén a bőr és a fülkagyló porca között felhalmozódik. A fül megduzzad, hullámzó tapintatú lesz. A fülkagyló állása megváltozik, a felálló fül lehajlik, a lógó fül a fejtől eláll. Ha sérülés következtében az így kialakult vérömleny fertőződik, tályog alakulhat ki. A betegség kórjóslata kedvező, de a fülkagylón még idejekorán végzett szakszerű kezelés után is maradhat vissza deformitás. A csapolás és a vérömleny leszívása nem vezet eredményre, sőt a fertőzés veszélye miatt ellenjavallt. A gyógykezelés műtéti, aminek lényege az, hogy a vérömleny megnyitása után annak tartalmát eltávolítjuk, majd a két falát varratokkal egyesítjük.

A gerincvelő betegségei

Gyulladásos betegségek:
Gerincvelő-gyulladás szopornyica következtében előfordul, azonban gyakorlatilag mindig agyvelőgyulladással együtt. Más kórokok következményeként igen ritka.
A gerincvelőburok-gyulladás többnyire a gerincvelő-gyulladás társbetegsége. Idősebb kutyákban előfordul autoimmun eredetű, glükokortikoid kezelésre javuló gerincvelőburok-gyulladás. A gerincvelő-gyulladás tüneteként főleg a hátsó testfél gyengesége, bénulása mutatkozik. Lehetséges, hogy a betegség felfelé terjed, és megbénulnak az első lábak is. A burok gyulladás ára főleg a nagyfokú fájdalmasság, a bőr túlérzékenysége, túlérzékeny bőrterületek kialakulása hívja fel a figyelmet. Középkorú, német juhászkutyákban sajátos, immuneredetű gerincvelő-betegség fordul elő, amely hónapokon át lassan rosszabbodva a betegek bénulását idézi elő.

Traumás betegségek:
Kutyákban a gerincvelő sérülését okozhatja a csigolyák törése, helyzetváltozása. A mellkasi-ágyéki szakasz sérülése a hátulsó testfél, a nyaki pedig mind a négy végtag bénulását okozza. A gerincvelő zúzódásának regenerációjára, tüneteinek elmúlására nem lehet számítani. Ha azonban a trauma következménye bevérzés volt, vagy a gerincvelő működéskiesése ödéma kialakulásából állt elő, akkor a bénulás is enyhébb, és az állapot javulhat vagy elmúlhat. A gerincvelő traumás sérülése azonban az esetek többségében nem balesetekből, hanem a csigolyák közti porckorongok megbetegedéseiből, főleg porcsérvből származik.

A hátulsó testfél bénulása:
Ez tulajdonképpen nem betegség, hanem tünetcsoport, több gerincvelői kórforma gyakori és jellemző következménye. Oka a mellkasi-ágyéki gerincvelő károsodása, amely gerincvelőszakasz sérülései, főleg porcsérv miatt, sokszor előfordulnak; ez a gerincvelőrészlet a porckorong-elváltozásokból származó károsodások területe. A hátsó testfél bénulása felléphet hirtelen és bekövetkezhet idült lefolyású kórkép formájában. Gyakoribb a heveny hátulsó testfél bénulás, amely az első napokban rendszerint merev jellegű, ez a hátsó lábak izomzatának deszka kemény állapotát, a lábak merevségét, hajlíthatatlanságát jelenti. A merev bénulás rövidesen petyhüdt bénulásba megy át. Ilyenkor a két hátulsó láb szinte élettelenné válik, a kutya a hátsó testrészét a két elülső lábaira támaszkodva vonszolja maga után. Súlyos zavarok támadnak továbbá a vizelet- és a bélsárürítésben, amely a kutyák egészségi állapotát tovább ronthatja, akár életüket is veszélyeztetheti. A szindróma kimenetele a gerincvelő-károsodás mértékétől függ. Kedvező esetben mintegy két héten belül mutatkozik javulás. Máskor a javulás várat magára. A prognózis azonban, ha a bénulás változatlan, idővel mind kedvezőtlenebbé válik.

Vizelési zavarok:
A vizeletürítés zavara bekövetkezhet az agykéreg megbetegedése miatt. Ez esetben a vizelés akaratlagos kontrollja szűnik meg. A betegek elvesztik szobatisztaságukat, elhagyják nemükre jellemző vizelési szokásaikat, nem veszik fel a megfelelő testhelyzetet. Az agytörzsi kontroll kiesését elsősorban a gerincvelő-összeköttetés megszűnése idézi elő. Súlyos vizelési nehézség lehet a következmény, ami miatt a vizelet sokszor csak katéterrel nyerhető, később a vizelet elcsurog. Reflexes vizeletürítésre nincs lehetőség. A vizelet elfolyik, elcsepeg, a záróizom nem működik. Később az alsóbb központok bizonyos önállóságra tesznek szert, a vizelésben némi javulás észlelhető.

Farokbénulás:
A farok mozgatására agyvelői és gerincvelői hatások egyaránt érvényesülnek. Az akaratlagos farokcsóválás a kutya örömének a kifejezésére elmarad, ha az agykéreg megbetegszik vagy ha az agykéregben keletkező impulzusok a leszálló pályák károsodása következtében nem jutnak el a gerincvelői központokhoz, azonban a farok ilyenkor nem bénult.
A gerincvelőnek a károsodása esetén is bénul a farok, élettelen tárgyhoz hasonlóan mozgatható. A farokbénulás gyakran együtt jár a vizelés, valamint a bélsárürítés zavarával.

© 2020 Horváth Vet állatorvosi rendelők. Minden jog fenntartva.
© 2020 Horváth Vet veterinary clinics. All rights reserved.
honlapkészítés
crossmenu