A kutyák végbélnyílásánál helyeződő mirigyek (bűzmirigyeknek, végbélzacskóknak vagyis paraanális sinusoknak is nevezik őket) gyakran betegszenek meg. A kétoldali borsónyi, babnyi nagyságú végbélzacskók járatai a végbélbe nyílnak, tartalmukat bélsárürítés közben a bélsár felületére juttatják. Amennyiben gombostűfejnyi kimeneteli nyílásuk eltömődik, tartalmuk (sűrű, igen bűzös váladék) felgyülemlik, bennük a baktériumok elszaporodnak és a mirigyek fala gyulladásos állapotba kerülhet. Erőteljes fertőződés esetén a végbélzacskók gennyes gyulladása alakul ki. Az állatok a váladék felhalmozódása miatt nyugtalanok, a végbélnyílás környékét nyalogatják, dörzsölik, szánkáznak. A bélsárürítés nehezített és fájdalmas lehet. A végbélnyílás tájékán mogyorónyi-diónyi, fájdalmas duzzanat tapintható. A nyomásra belőle ürülő váladék híg vagy kenőcsszerű és rendkívül bűzös. Gennyes gyulladás esetén a végbélnyílás mellett gyulladásos beszűrődés alakul ki, tályog képződhet, amely gyakran feltör. A feltörési nyílás begyógyulhat, de néha a helyén sipoly marad vissza.

Az elváltozás kiújulásra hajlamos. Az ismételt gyulladás következtében az öböl fala megvastagodik, ami tömött tapintású duzzanatot okoz. A végbélmirigyek idült gyulladása egyéb betegségeket, pl. ekcémát, vakaródzást, külső hallójárat gyulladást, bőrgyulladást és szőrhullást is okozhat és az állat általános ellenálló képessége nagymértékben lecsökken. A felhalmozódott váladékot kinyomással távolítjuk el. Ilyenkor az állatorvos a gumikesztyűvel védett mutatóujját mélyen a végbélbe vezeti és a váladékot mind a két oldali végbélmirigyből kinyomja. A kezelést szükség esetén többször is meg kell ismételni. A váladéktermelés csökkentésére az öblök üregét átöblíthetjük fertőtlenítő oldattal, a gennyes gyulladás esetén antibiotikumot is adhatunk. A tályogot azonnal fel kell nyitni. Visszatérő és súlyos probléma esetén a mirigyeket esetleg el lehet távolítani műtétileg.