Egyes légyfajok a lárváikat kutyák testfelületére, sebeibe is rakhatják. Az elváltozások lehetnek a szemben, a fülben, a bőrön, az orrban, a végbélben, a húgyszervekben. A keletkezés módja szerint a légynyüvesség lehet elsődleges (amikor a sértetlen bőrön jön létre a fertőzés) vagy másodlagos (a legyek a bőrön, nyálkahártyán keletkezett sérülésekbe rakják lárváikat). A légynyüvesség kóroktanában leggyakrabban szereplő légy hazánkban a pettyes húslégy. Ezek a kb. 1-1,5 cm nagyságú pettyes potrohú legyek főként a nyári nagy melegben (esetleg még szeptemberben és októberben is) lehetnek veszélyesek. A legyek nőstényei bizonyos ingerek (pl. nem kezelt sérülések, nyári nagy melegben bomló húsrészek és vér, vizelet és bélsár, egyéb külső élősködők vérszívása) hatására a kutyák bőrére, nyálkahártyáira és sebeire rakják lárváikat. Ezeken a helyeken a bőr felpuhul. Az elváltozások először alig észrevehetőek, főleg a hosszúszőrű kutyáknál. A gyorsan növekvő, fehér vagy sárga színű, szelvényezett testű, 1-2 cm-es lárvák sokszor feszülésig kitöltik a sebek alapját és a bőr alatti kötőszövetbe is bepréselődnek. A fejlődő lárvák által kibocsátott szövetoldó enzimek károsítják a szöveteket. Az állatok nyugtalanok, étvágytalanok. A nyüvekkel fertőzött sebeiket rágják, dörzsölik. Súlyosabb esetben szőrhullás, lesoványodás, a gyógykezelés elmaradása esetén esetleg elhullás is lehetséges. A gyógykezelés lényegét a helyileg alkalmazott külső élősködő ellenes készítmények (pl. spray, oldat, fürdetés). adják. A megelőzés szempontjából fontos a hosszú szőrű kutyák szőrzetének megritkítása, a sebek időben történő ellátása, a kutyaházak talajának szárazon és tisztán tartása.

Dr. Horváth Dávid