Kutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendő energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminósavak kellenek, hanem megfelelőnek kell lennie az ásványi anyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is.

A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A vitaminok közül lényeges zsírban oldódó vitaminok az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a vízoldékonyak közül a B-vitaminok és egyéb vízoldékony vitaminféleségek.

A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közreműködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb.

A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly (vízháztartás) fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő, mert a táplálékok széles körében van jelen.

A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolitveszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg.

A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka.

A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének (hemoglobin és mioglobin), amelyek döntő szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevő enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár. 

A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elő és a hajlam örökletesnek tűnik.

A mangán számos fém-enzim-rendszert aktivál a szervezetben és ilyen módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi.

A cink funkciói fontosak az enzimműködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a bőrelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is feltűnik azáltal, hogy a bőr vagy a szőr állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését. A bőrmegvastagodások és a szőrhullás főleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes.

A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedő mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ilyen módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fő jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bőr és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-myxödémát vagy golyvát hozhatnak létre.

A szelén enzimek összetevője. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai erősen toxikusak.

A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra.

A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet.

A fluor fontos a fogak és a csontok fejlődéséhez, valamint a szaporodásban.

A nikkel a sejmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen.

A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében.

A szilícium funkciója a csontvázfejlődés biztosítása, a kötőszövet képződése és fenntartása.

A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében.

Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos.

Az A-vitamin (retinol) legjobban ismert funkciója a látás élettani funkcióiban nyilvánul meg. Az A-vitamin számos egyéb élettani funkcióban is részt vesz, a hámsejtek normális szaporodásának biztosításában, a fogak és a csontok fejlődésében. A-vitamint a kutya képes béta-karotinból (ami számos zöldség- és gyümölcsféle sárga és vörös festékanyaga) képezni. Az A-vitamin hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, ataxiát, a kötőhártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedését, bőrelváltozásokat és a hámrétegek (hörgők, légutak, nyálmirigyek, ondóvezetők) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Az A-vitamin fölöslege csontbetegségeket, fogínygyulladást és végül a fogak elvesztését okozza.

A D-vitamin (kalciferol) legfontosabb funkciója, hogy a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emelje. Szerepet játszik a kalcium fölszívódásában, jelenléte döntő jelentőségű a csontok növekedése és fejlődése során, azaz fiatal állatokban hiánya angolkórt okoz. A csont sűrűsége csökken, a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltűnő. Kutyák képesek a napfény ultraibolya-sugarai segítségével a bőrükben jelenlévő lipidvegyületekből D3-vitamint képezni és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelnek a táplálékban felvehető D3-vitamint. A D-vitamin fölösleges adagjai is károsan hatnak a kutyákra, a laza kötőszövetek, tüdők, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedését idézik elő. Előfordulhat a fogak és az állkapcsok torzulása is, a különösen nagy adagok fölvétele az állat elhullását okozhatja.

E-vitaminnak (tokoferol) fontos szerepe van a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában. E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a magzat fejlődésének zavarai és az immunválasz károsodása.

A K-vitaminok (fillokinon, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Az egészséges állatokban a K-vitamin hiánya igen ritka, ugyanis a kutyák a baktériumok által végzett bélbeli szintézise útján biztosítják napi adagjukat.

A B1-vitamin (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget és neurológiai rendellenességeket okoz, amelyet végül szívelégtelenség miatt az állat elhullása követ. A tiamint a főzés elpusztítja, a nyers halban lévő tiamináz enzimek pedig inaktiválhatják. A kereskedelmi forgalomban lévő tápokhoz földolgozásuk előtt adnak nagy mennyiségű tiamint, ami nagyobb veszteségek esetén is biztosítja a szükségletet. A vitamin toxicitása kicsi.

A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bőr-rendellenességeket és here elfajulást okoz.

A B5-vitamin (pantoténsav) alkotórésze a koenzim-A-nak, ami a szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcseréjének nélkülözhetetlen résztvevője. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szőrhullás alakul ki. A hiányának nagyon kicsi a valószínűsége, mivel igen kiterjedten fordul elő mind az állati, mind a növényi szövetekben.

A niacin (nikotinsav) két fontos koenzimnek alkotórésze, amelyek a főbb tápanyagok hasznosításához szükséges reakciókban vesznek részt. Hiánya kutyában az ún. feketenyelv (Black Tongue ) betegséget idézi elő, ami a pellagrához hasonló tünetekkel jár.

B6-vitamin (piridoxin, adermin) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömeg-csökkenést, vérzékenységet, bőrgyulladást és szőrhullást okoz.

A H-vitamin (biotin) is koenzimek alkotórésze. A biotinhiány korai fázisaiban hámlással járó bőrgyulladás uralja a klinikai képet. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által előállított biotin, hiányának valószínűsége ezért csekély. A tojásfehérjében lévő avidin képes neutralizálni a biotint, ezért a tojást inkább főtten adjuk a kutyáknak.

A folsav (folacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsavhiány tipikus jele a vérszegénység. Azonban a napi folsavszükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja.

A B12-vitamin (kobalamin) közreműködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének előállításában. A B12-vitamin hiány tipikus jelei sokban a foláthiányra emlékeztetnek, ezenkívül jellemző az idegrendszeri károsodás is.

A kolin a sejtmembrán alkotórésze, valamint a szervezet idegrendszeri átvivő anyagának, az acetil-kolinnak az előanyaga. A hiánya okozhatja a vese és a máj funkciózavarát, ami a máj elzsírosodásában jelentkezik.

A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák glükózból képesek előállítani, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei, mint pl. a hypertrophiás osteodystrophia, a csípőízületi-diszplázia és egyéb kóros állapotok főleg a nagy- vagy óriástestű fajtáknál emlékeztetnek az aszkorbinsav hiányra (skorbut). Egyes emésztőszervi megbetegedésekben adott aszkorbinsav jótékony hatású.

A kutyák napi tápanyag-szükséglete a fontosabb ásványi anyagokból, nyomelemekből és vitaminokból, 1 testtömeg-kilogrammra vonatkoztatva

Dr. Horváth Dávid