Horváth Vet állatorvosi rendelők

Ásványianyag, nyomelem és vitamin szükséglet

Ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletKutyák egészséges táplálásához nemcsak elegendő energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék és aminósavak kellenek, hanem megfelelőnek kell lennie az ásványi anyag-, a nyomelem- és a vitaminellátásnak is.

A legfontosabb ásványi anyagok a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül fontos a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A vitaminok közül lényeges zsírban oldódó vitaminok az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a vízoldékonyak közül a B-vitaminok és egyéb vízoldékony vitaminféleségek.

A kalcium és a foszfor táplálkozási szerepe szorosan összefügg, a csontok és a fogak szilárdságának biztosítását szolgálják. A kalcium közreműködik a vér alvadásában és az idegi ingerek átvitelében is. A foszfor számos enzimrendszerben van jelen és alkotórésze a szerves foszfátvegyületeknek. A diéták összetételében általában az 1,2-1,4:1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb.

A kálium magas koncentrációban van jelen a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvitelében, a folyadék-egyensúly (vízháztartás) fenntartásában, az izmok anyagcsere-tevékenységében. A káliumhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és vese-elváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő, mert a táplálékok széles körében van jelen.

A nátrium fontos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásában. A kloriddal együtt a nátrium képviseli a testfolyadékoknak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint közönséges konyhasó (nátrium-klorid) formájában adják a táplálékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött vagy úszó kutyáknak kell több konyhasót biztosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolitveszteség. A fölösleges nátriumfelvétel kapcsán magas vérnyomáshoz kapcsolódó káros hatásokat figyeltek meg.

Ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletA magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a csontoknak is alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet normális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. Fontos szerepet játszik a magnézium a nátrium és kálium anyagcserében és kulcsszerepe van számos esszenciális enzimreakcióban. A magnéziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcsrohamokkal jár. Ez azonban igen ritka.

A vas alkotórésze a vér- és izomfehérjének (hemoglobin és mioglobin), amelyek döntő szerepet játszanak az oxigén szállításában. Fontos alkotórésze számos sejtlégzésben résztvevő enzimnek. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság tipikus klinikai képével jár. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár. 

A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alkotórésze számos enzimrendszernek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kialakulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bedlington-terrier, west highland white terrier és dobermann fajtáknál ismeretes egy olyan rendellenesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelenséget idéz elő és a hajlam örökletesnek tűnik.

A mangán számos fém-enzim-rendszert aktivál a szervezetben és ilyen módon számos reakcióban vesz részt. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szaporodás, valamint a lipid-anyagcsere zavara jellemzi.

A cink funkciói fontosak az enzimműködéssel és a fehérjeszintézissel kapcsolatos tevékenységekben. A cinkhiány jelei a növekedés lelassulása, az étvágytalanság, a hereelfajulás, a lesoványodás és a bőrelváltozások megjelenése. Már enyhe hiánya is feltűnik azáltal, hogy a bőr vagy a szőr állapotának romlása folytán rontja az állat megjelenését. A bőrmegvastagodások és a szőrhullás főleg a testnyílások táján, az orrháton és a szemek körül jellegzetes.

A jód ismert funkciója a pajzsmirigy-hormonok termelésében való részvétel. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájékán elhelyezkedő mirigy megnagyobbodik és földuzzad, ilyen módon létrejön a golyvának nevezett kóros állapot, a jódhiány fő jele. A csökkent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bőr és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódadagok károsítják a pajzsmirigy-hormonok szintézisét és jód-myxödémát vagy golyvát hozhatnak létre.

Ásványianyag, nyomelem és vitamin szükségletA szelén enzimek összetevője. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a nagy bevitt adagjai erősen toxikusak.

A kobalt a B12-vitamin egyik alkotórésze. A kobaltnak csak akkor van táplálási értéke, ha azt B12-vitamin formájában veszi fel a kutya, ugyanis nem képes kobaltból B12-vitamint szintetizálni. Elégséges vitaminellátás esetén nincs szüksége további kobaltra.

A króm a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet.

A fluor fontos a fogak és a csontok fejlődéséhez, valamint a szaporodásban.

A nikkel a sejmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen.

A molibdén több enzim alkotórésze, szerepet játszik a húgysav anyagcseréjében.

A szilícium funkciója a csontvázfejlődés biztosítása, a kötőszövet képződése és fenntartása.

A vanádium szerepel a növekedésben, a szaporodásban és a zsír-anyagcserében.

Az arzén a növekedésben és a vérképzésben fontos.

Az A-vitamin (retinol) legjobban ismert funkciója a látás élettani funkcióiban nyilvánul meg. Az A-vitamin számos egyéb élettani funkcióban is részt vesz, a hámsejtek normális szaporodásának biztosításában, a fogak és a csontok fejlődésében. A-vitamint a kutya képes béta-karotinból (ami számos zöldség- és gyümölcsféle sárga és vörös festékanyaga) képezni. Az A-vitamin hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, ataxiát, a kötőhártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedését, bőrelváltozásokat és a hámrétegek (hörgők, légutak, nyálmirigyek, ondóvezetők) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Az A-vitamin fölöslege csontbetegségeket, fogínygyulladást és végül a fogak elvesztését okozza.

A D-vitamin (kalciferol) legfontosabb funkciója, hogy a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emelje. Szerepet játszik a kalcium fölszívódásában, jelenléte döntő jelentőségű a csontok növekedése és fejlődése során, azaz fiatal állatokban hiánya angolkórt okoz. A csont sűrűsége csökken, a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltűnő. Kutyák képesek a napfény ultraibolya-sugarai segítségével a bőrükben jelenlévő lipidvegyületekből D3-vitamint képezni és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelnek a táplálékban felvehető D3-vitamint. A D-vitamin fölösleges adagjai is károsan hatnak a kutyákra, a laza kötőszövetek, tüdők, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedését idézik elő. Előfordulhat a fogak és az állkapcsok torzulása is, a különösen nagy adagok fölvétele az állat elhullását okozhatja.

E-vitaminnak (tokoferol) fontos szerepe van a sejtmembránok stabilitásának fenntartásában. E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a magzat fejlődésének zavarai és az immunválasz károsodása.

A K-vitaminok (fillokinon, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Az egészséges állatokban a K-vitamin hiánya igen ritka, ugyanis a kutyák a baktériumok által végzett bélbeli szintézise útján biztosítják napi adagjukat.

A B1-vitamin (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget és neurológiai rendellenességeket okoz, amelyet végül szívelégtelenség miatt az állat elhullása követ. A tiamint a főzés elpusztítja, a nyers halban lévő tiamináz enzimek pedig inaktiválhatják. A kereskedelmi forgalomban lévő tápokhoz földolgozásuk előtt adnak nagy mennyiségű tiamint, ami nagyobb veszteségek esetén is biztosítja a szükségletet. A vitamin toxicitása kicsi.

A B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bőr-rendellenességeket és here elfajulást okoz.

A B5-vitamin (pantoténsav) alkotórésze a koenzim-A-nak, ami a szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcseréjének nélkülözhetetlen résztvevője. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szőrhullás alakul ki. A hiányának nagyon kicsi a valószínűsége, mivel igen kiterjedten fordul elő mind az állati, mind a növényi szövetekben.

A niacin (nikotinsav) két fontos koenzimnek alkotórésze, amelyek a főbb tápanyagok hasznosításához szükséges reakciókban vesznek részt. Hiánya kutyában az ún. feketenyelv (Black Tongue ) betegséget idézi elő, ami a pellagrához hasonló tünetekkel jár.

B6-vitamin (piridoxin, adermin) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömeg-csökkenést, vérzékenységet, bőrgyulladást és szőrhullást okoz.

A H-vitamin (biotin) is koenzimek alkotórésze. A biotinhiány korai fázisaiban hámlással járó bőrgyulladás uralja a klinikai képet. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által előállított biotin, hiányának valószínűsége ezért csekély. A tojásfehérjében lévő avidin képes neutralizálni a biotint, ezért a tojást inkább főtten adjuk a kutyáknak.

A folsav (folacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsavhiány tipikus jele a vérszegénység. Azonban a napi folsavszükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja.

A B12-vitamin (kobalamin) közreműködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének előállításában. A B12-vitamin hiány tipikus jelei sokban a foláthiányra emlékeztetnek, ezenkívül jellemző az idegrendszeri károsodás is.

A kolin a sejtmembrán alkotórésze, valamint a szervezet idegrendszeri átvivő anyagának, az acetil-kolinnak az előanyaga. A hiánya okozhatja a vese és a máj funkciózavarát, ami a máj elzsírosodásában jelentkezik.

A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák glükózból képesek előállítani, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei, mint pl. a hypertrophiás osteodystrophia, a csípőízületi-diszplázia és egyéb kóros állapotok főleg a nagy- vagy óriástestű fajtáknál emlékeztetnek az aszkorbinsav hiányra (skorbut). Egyes emésztőszervi megbetegedésekben adott aszkorbinsav jótékony hatású.

A kutyák napi tápanyag-szükséglete a fontosabb ásványi anyagokból, nyomelemekből és vitaminokból, 1 testtömeg-kilogrammra vonatkoztatva

tápanyag
kifejlett kutya 
növendék kutya
kalcium, mg

242

484

foszfor, mg

198

396

kálium, mg

132

264

nátrium-klorid, mg

242

484

magnézium, mg

8,8

17,6

vas, mg

1,32

2,64

réz, mg

0,16

0,32

mangán, mg

0,11

0,22

cink, mg

1,1

2,2

jód, mg

0,032

0,068

szelén, mg

2,42

4,84

A-vitamin, NE

118

228

D-vitamin, NE

11

22

E-vitamin, NE

1,1

2,2

B1-vitamin, mg

22

44

B2-vitamin, mg

48

96

pantoténsav, mg

220

440

niacin, mg

250

500

B6-vitamin, mg

22

44

folsav, mg

4

8

H-vitamin, mg

2

4

B12-vitamin, mg

0,5

1

kolin, mg

26

52

Dr. Horváth Dávid

© 2020 Horváth Vet állatorvosi rendelők. Minden jog fenntartva.
© 2020 Horváth Vet veterinary clinics. All rights reserved.
honlapkészítés
crossmenu